112077. lajstromszámú szabadalom • Csöves elrendezés

Megjelent 1935. évi május hó 198-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112077. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Csöves, elrendezés. Telefuüken Gesellschaft für drahtlose Telegrraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi július hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 5-ike. A találmány közvetett fűtésű kisütő­csövekkel dolgozó csöves elrendezés, mely­nél külső ernyőzőszervek a kisütőedény belsejében elhelyezett ernyőző berendezé-5 sekkel együtt a fűtőáram hozzávezetéseit a cső többi elektródáival szemben gyakor­latilag teljesen csatolásmentesítik. Vevőkészülékeknél és erősítőknél gyak­ran alkalmaznak közvetett fűtésű katódás 10 kisütőesöveket, melyek valamilyen háló­zatból előtétellenállásokon, illetőleg át­vivőkön keresztül tápláltak. Üzenaközben zavart okoz az, hogy a fűtőáram hozzá­vezetései kapacitiv úton a csőre fűtő-15 áramírekvenciájú feszültségeket visznek át. Ennek a zavarnak az elkerülésére már többféle módon megkisérelték, hogy a fűtőáram hozzávezetéseit a cső belsejében a nem fűtött elektródákkal szemben elek-20 trosztatikusan árnyékolják. Azt tapasz­taltuk azonban, hogy főképen akkor,, ha a készülők zúgásmentessége tekintetében szigorúak a követelmények, illetőleg, ha nagyfokú erősítésről van szó, nem ele-25 gendő az ernyőzést csupán a kisütőcső belsejére korlátozni, hanem az ernyőzést a kisütőcsövön kívül is el kell végezni. A találmány értelmében a legnagyobb igényeknek is megfelelő árnyékolást úgy 30 érünk el, hogy egyrészt a cső belsejében a katódréteg hordozójához elektroszta­tikus ernyőket kötünk, melyek a bura faláig érnek, másrészt a csövön kívül ezekhez az ernyőkhöz további ernyőző-35 szervek csatlakoznak elektrosztatikus mó­don. Elektrosztatikus csatlakozáson itt és az alábbiakban azt értjük, hogy a külső ernyő a csövön belül elrendezett ernyővel vagy olyan hosszú szakaszon halad pár­huzamosan, vagy ahhoz legalább olyan 40 közel elrendezett, illetőleg annak folyta­tása, hogy azok a zavaró feszültségek, melyek az árnyékolás egyik oldalán levő fűtőáram hozzávezetésekre hatnak, a két ernyő között fennmaradó résen át az ár- 45 nyékolás másik oldalán észrevehető mezőt nem kelthetnek. A csövön belül és kívül levő ernyőket egymással célszerűen veze­tőileg kötjük össze. Azokban az esetek­ben, ahol ez körülményes lenne vagy pe- 50 dig esetleges potenciálkülönbség miatt lehetetlen, az ernyőket kapaeitive kötjük össze egymással, mimellett a csatoló kapa­citást a csőbura külső és belső falán el­rendezett fegyverzet alkothatja. Az ernyő- 55 zés egy része ugyancsak a csőfal ilyen bevonata lehet. A találmány néhány példaképem kivi­teli alakját a rajz mutatja. Az 1. ábrában (1) a kerámiai anyagból való katódhordozó, melynek belsejében a (2) fűtőelem van. (3) és (4) a fűtőelem hozzávezetése!. A katódhordozót, felül célszerűen zárt (5) fémhüvely fedi, amelyre az elektronokat emittáló borítást 65 vittünk fel. A katóda körül önmagában ismert módon a többi elektróda, pl. a (6) rács és a (7) anóda elrendezett. Az elek­tródarendszer a (8) üvegburában van. Az (5) katódhüvelyhez (9) ernyő csatla- 70 kőzik, mely a (8) üvegbura belső faláig ér és melynek a csövön kívül való foly­tatása a (10) ernyőtok. Az ábrán jól lát­ható, hogy a két (9) és (10) árnyéké be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom