112075. lajstromszámú szabadalom • Elektródarendszer kisütőcsövekhez

Megjelent 1935. évi május hó 198-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAP SZABADALMI LEIRAS 113075. SZÁM. — Vil/h. OSZTÁLY. Elektródarendszer kisütőcsövekhez. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi jnnius hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 27-ike. A találmány glektródarendszer kisütőcsövekhez, melynek legkülső üzemi elektródája csak a hősugarakat bocsátja át az elektronokat azonban nem. 5 Ismeretesek oly elektródarendszerek, melyeknek legkülső elektródája, mely rendszerint anóda és amelyet nagy pozitív potenciálon tartanak, áttört. Ezt az áttörést thermikus okokból alkalmazzák, 10 hogy a kisülési tér belsejéből a hő jobban sugározzák kifelé. Ebben a térben hő fejlődik egyrészt az izzókatóda működése, másrészt azoknak a veszteségeknek következtében, amelyek az anódán, illetőleg 15 mas, pozitív potenciálon tartott elektródákon keletkeznek. Ha a hő sugárzását megakadályoznék, pl. olykép, hogy az anódát összefüggő bádoglemezből készítjük, akkor a kisütőtérben oly meg nem 20 engedhető nagy hőfok fejlődne, amely mellett megindulna a nem fűtött elektródák, pl. a rácsok thermikus emissziója. Hogy ezt megakadályozzák, az anódát sok esetben mint lyukacsos fonadékot ké-25 szítik el. így azonban az anóda nyílásain elektronok mehetnek át, az anóda és az üvegfal közötti térbe és ott zavarokat okozhatnak. E zavarokat az üvegbura belső fala, 80 valamint az elektródarendszert tartó, szigetelő anyagú támaszok villamos állapota lényegesen befolyásolja, mert ezeket a részeket az anóda beforrasztási helyéiből kiinduló kúszó áramok pozitív poten-35 ciálra tölthetik fel. Ez az eset nagy valószínűséggel bekövetkezik akkor, ha az anódfeszültséget bekapcsolják mielőtt a katódaeímisszió teljes mértékben megindult volna. Ez általában így van a szokásos hálózati csatlakozású vevőkészülé- 40 kéknél. Ha e szigetelő anyagú felületeket a kisülési térből kitévedt elektronok, vagy az áttört falú anódán átjutott elektronok oly sebességgel érik, amely a felület potenciáljának megfelel, úgy azo- í5 kon szekunder emisszió keletkezik. Ezek az emittáló felületek, mint elektródák hatnak és mivel a vezérlőráccsal kapacitive csatoltak, a rácskörben a csillapítást és a kapacitást megváltoztatják. De ha az 50 üvegfalnak nincs is pozitív töltése és szekunder emissziótól sem kell tartani, az anóda áttört fala akkor is lehet zavarok forrása. Az anódán áthatoló elektronok annál inkább lassulnak, minél köze- 5f> lebb jutnak az üvegfalhoz s végül megfordulnak. Ennek következtében az anóda és az üvegfal közötti térben tértöltés keletkezik, melynek állapotát és összetételét a csövön belül és kívül levő számos 60 villamos hatás befolyásolja. Magától értetődik, hogy az ilyen cső külső zavaró hatásokkal szemben sokkal érzékenyebb, mintha a kisülési folyamat az elektródarendszer belsejében levő térre korlátozott. 65 Ezenkívül az ilyen tértöltések sokszor rendkívül labilisak és ugrásszerű átmenetekre hajlamosak, amelyek a hangszóróban ropogó hangokat adnak. Bizonyos körülmények között e tértöltések a Bark- 70 hausen-Kurz-féle rezgésekhez hasonló természetű rezgéseket okozhatnak. A találmány célja, hogy a legkülső elektróda különleges alakításával megakadályozzuk a fentemlített zavaró je- 75 lenségek felléptét anélkül, hogy ezzel egyidejűleg rontanók az elektródarendszer thermikus sajátságait. Ezt a feladatot