112071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok és gőzök adszorpciójára
— 2 — Nyersanyagokként egyrészt bázikus oxidokat vagy hidroxidot, a legcélszerűbben az olcsó kalciumoxidot vagy -hidroxidot a kereskedelemben használatos alak-5 ban és minőségben és másrészt savanyu oxidokat, pl. sejtkovát, infuzóriaföldet, agyagokat, égetett vagy nem égetett bauxitot, kvarchomokot, kvarclisztet, salakot, tajtékkövet, vasércet stb. alkalma-10 zunk. A nyersanyagokat legcélszerűbben stöchimetrikus arányban keverjük össze, amikor is kevéssé fontos az, hogy melyik hidroszilikátot képezzük, hanem inkább 15 az a lényeges, hogy a masszában a keményítési reakció után egyik kiindulási komponens se legyen szabad állapotban. Víztartalmú trikalciumbiszilikát előállítására pl. 84 súlyrész kalciumoxidot 20 veszünk 60 -súlyrész kvarchomokhoz vagy sejtkovához. A bárium, stroncium vagy magnézium hidroszilikátjainál vagy különböző hidroszilikátok, -aluminátok vagy -ferritek előállításánál analóg módon já-25 runk el. Az így összeállított keveréket a legcélszerűbben a következő eljárások egyikével dolgozzuk fel tovább. a) Előkészítés, formázás, gőzölés. -30 b) Előkészítés, gőzölés, formázás. Az előkészítést (feltárást) a keveréknek nedves vagy száraz úton való nagymértékű őrölésével végezzük. Mindkét eljárás egyenlő eredményre vezet, a nedves álla-35 pótban történő őrlés azonban jelen esetben gazdaságosabbnak és célszerűbbnek látszik. Bőséges vízadagolás közben az őrlést addig folytatjuk, míg gyakorlatilag a lehetséges legnagyobb mértékű finomsá-40 got el nem értük. Már természetüknél' íogva finom és lágy nyersanyagok alkalT mazása az őrlést megrövidíti és egyszerűsíti. Ha a keveréket száraz állapotban őröltük, akkor az utólagos formáláshoz és -45 gőzöléshez szükséges vízmennyiséget hozzá kell adni. Ha a fent a) alatt említett munkafolyamatot választjuk, akkor a finoman előkészített nyers masszát először formáljuk. 50 Ez a formálás folyékony, képlékeny, földnedvességű vagy majdnem SZciXcliZ' állapotban végezhető. A folyékony nyers maszszát pl. formákba öntjük és azután a maszszát ezekben a formákban nyomás alatt 55 álló vízgőz hatásának tesszük ki. A végtermék pórusnagyságát a nyers masszához adagolt víz mennyisége határozza meg. Ha a masszának kisebb a víztartalma, úgy hogy sűrű vagy képlékeny keverék adódik, melyet a formákba ken- 6C hetünk, úgy középpórusú terméket kapunk. Ha a nyers keveréket földnedvességű vagy majdnem száraz állapotba hozzuk, akkor azt a formálás céljára sajtoló nyomással kell brikettezni; ilyenkor kis 6c pórusú adszorpciós szereket kapunk. Ha öntésre alkalmas folyékonyságú masszát készítünk, aránylag tág pórusú termék keletkezik. Mindenesetre ügyelni kell arra, hogy a 7C massza legalább annyi vizet tartalmazzon, mely a vegyi eserebomlás, cl ZftZ hidroszilikátok, -aluminátok vagy -ferritek képzéséhez szükséges. Megemlítjük még azt is, hogy a póru- 7E sok nagysága és térfogata a formáláskor alkalmazott sajtoló nyomás nagyságával is szabályozható. Minél nagyobb a sajtoló nyomás, annál szűkebb pórusú a termék. Általában 800 kg/cm2 -ig menő sajtoló nyo- si. mások alkalmazhatók. A formált testekben a kiindulási anyagokat egymással reakcióba hozzuk, ami hevítéssel, mindenekelőtt nyomás alatt álló gőz alkalmazásával mozdítható elő. 8c Ezt a műveletet addig kell folytatni, míg a masszában egyik kiindulási komponens sincsen szabad állapotban. Még kevésbbé reakcióképes kiindulási anyagok alkalmazásánál is általában 8—14 atm. gőznyomás '.)(. alkalmazásánál 2—8 órai gőzölés elégséges. Azonban nagyobb gőznyomásokat is alkalmazhatunk, továbbá a reakció időtartamát meghosszabbíthatjuk vagy megrövidíthetjük. 9£ A reakció befejezése után a kész testeket 80—200 C°-on végzett szárítással, esetleg megfelelő szemcsenagyságra való aprítás után aktiváljuk. Magasabb hőmérsékletekre való hevítés is előnyös lehet, azon- ic ban mindig úgy kell hevíteni, hogy a testek el ne roncsolódjanak. Ha a b) munkafolyamatot választjuk, először a finoman előkészített nyers masszát formálatlanul hozzuk reakcióba. ic A massza itt is folyékony, képlékeny, földnedves vagy majdnem száraz konzisztenciájú lehet. A reakció gyorsítására és elősegítésére ajánlatos a masszát keverni, illetve átdolgozni, különösen, ha a reakciót u gőz behatásával végezzük. Ha a hidroszilikátképződés befejeződött, a reakcióterméket száríthatjuk és a majdnem vagy teljesen száraz masszát nagy sajtoló nyomás alatt brikettezhetjük. A n sajtoló nyomással az adszorpciós test
