112066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok nemesítésére

Megjelent 1935. évi május hó 198-én. MAGYAR KIRÁLYI WB» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112066. SZÁM. — IV/h/1. (Il/a.) OSZTÁLY. Eljárás széntartalmú anyagok nemesítésére. Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler cég Frankfurt a/M. és felerészben jogutódja Dr. Varga József műegyetemi tanár Budapest. Pótszabadalom a 104720. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi október hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi október 30-ika. A 107420. sz. szabadalom olyan eljárást véd, mindennemű szén, kátrányok, ola­jok, szurkok és más széntartalmú anya­gok nemesítésére hidrogénnel vagy hidro­| 5 géntartalmú gázokkal, magasabb hőinér­sékeken és nyomásokon, katalizátorok je­lenlétében, melyet az jellemez, hogy a ki­indulási anyagra 100° fölötti hőmérséke­ken és 10 atm.-nál nagyobb nyomásokon 10 fölös mennyiségű hidrogént hagyunk hatni a kiindulási anyag átalakulását katalitosan támogató mennyiségű kénhid­rogén, vagy a reakciókörülmények mel­lett kénhidrogént szolgáltató anyagok és 15 molibdén vagy wolfram, vagy ezek ve­gyületei egyidejű jelenlétében. Ilyenkor a molibdén- vagy wolfrámkatalizátor és a kénhidrogén egyidejű behatása folytán nagyobb hatásokat érünk el, mint hogyha 20 molibdén- vagy wolfránikatalizátorokat egymagukban alkalmaztunk volna. Aramlógázokkal való szakadatlan munka­menet esetén gondoskodnunk kell arról, hogy a reakciótérben a hatásfokozáshoz 25 szükséges mennyiségű kénhidrogén állan­dóan legyen jelen. E találmány értelmé­ben a törzsszabadalom szerinti eljárást a hidrogénező gáz körfolyamatban való hasznosítása mellett végezzük, még pedig 30 úgy, hogy a hidrogénezőtérben a molib­dén- vagy wolfrámkatalizátor hatásfoko­zásához szükséges kénhidrogénkoncentrá­ciót a visszavezetendő hidrogéndús hidro­géinezési hull'adékgázzal állítjuk be. Pél-35 dául úgy járunk el, hogy a hidrogénező­íérből kilépő gáz-gőzelegyet a reakció­nyomás teljes fenntartása közben hűtéssel egy folyékony és egy gázalakú részre bontjuk fel, a folyékony részt elkülönít­jük a túlnyomórészt hidrogénből álló gáz- 40 alakú részt pedig a hatásfokozáshoz szük­séges mennyiségű kénhidrogénnel a hid­rogénezőtérbe vezetjük vissza. Emellett a kénhidrogénitartalom beállítása úgy tör­ténik, hogy ha a hidrogéndús hulladék- 45 gázban túlságosan sok a kénhidrogén, a fölös kénhidrogénmennyiséget a hulladék­gáznak a szállítókészülékbe való vezetése előtt a hulladékgázból, pl. mosással elvon­juk, ha pedig a hidrogéndús hulladékgáz- 50 ban nem lenne elégséges kénhidrogén, a hiányzó kénhidrogénmennyiséget a szál­lítókészülék mögött adjuk hozzá. E mellett célszerű az adagolandó kén­hidroigénmennyiséget a gáz-gőzelegy lehű- 55 tésekor kapott folyékony kondenzátumból, vagy e kandenzátum nyomásának csök­kentésekor kapott ú. n. „metánífrakció"-ból kitermelni. A körfolyamatban a reakciótérbe vissza- 60 vezetett gáz kénhidrogéntartalmának be­állításakor természetesen tekintetbe kell venni azt a friss hidrogénmennyiséget is, melyet a reakció közben elfogyott hidro­gén pótlására vezetünk a reakciótérbe. 65 Ha tehát olyan kéntartalmú nyers­anyagokat dolgozunk fel, melyek túlságo­san sok kénhidrogént tartalmazó hulla­dékgázokat szolgáltatnak, a hidrogéndús hulladékgázból, pl. magábanvéve ismert 70 módon kellően megválasztott mérsékelt mennyiségű vízzel vagy olajokkal, vagy vashidroxidnak vagy kálciumhidroxid­nak zagy-ával stb. végzett mosással annyi kénhidrogént vonunk el, hogy az ezután 75 a reakciótérbe visszavezetett hidrogénező-

Next

/
Oldalképek
Tartalom