111986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáliföld-fém előállítására kisütőedényekben

— 312 — lepően rövid idő alatt, zavaró gázfejlődés nélkül a sajtolt testből kiűzi. Ez a jelenség azonban valószínűleg nemcsak a cserebomlásnál fejlődő hő hatása alatt lép fel, 5 hanem valószínűleg azért is, mert a cserebomlás következtében keletkező vegyület az ötvözetből az alkáliföldfémmel ötvözött fémnek oly nagy mennyiségét vonja el, hogy alkáliföldfémet igen nagy százalék-10 arányban tartalmazó ötvözet képződik, mely az alkáliföldfémet könnyen leadja. Azzal tehát, hogy az ötvözethez a cserebomlásra képes anyagot adjuk, egyrészt járulékos hőfejlődést érünk el és másrészt 15 a kevés alkáliföldfémet tartalmazó és ezért a levegőn állandó ötvözet nagyobb alkáliföldfémtartalmú ötvözetté alakul át. Az alkáliföldfém ötvözetét minőség és mennyiség szempontjából célszerűen úgy 2o választjuk meg, hogy a hozzáadott oxidra vagy más vegyületre csak az ötvöző fém és nem az alkáliföldfém hat, így pl. bárium-aluminiumötvözet és krómoxid keveréke esetében a mennyiségarányokat 25 úgy szabjuk meg, hogy csak az alumínium oxidálódjék. Célszerű lehet továbbá az is, hogy az ötvözeten felül az elegyhez az ötvöző fém feleslegét adjuk, így pl. abból a célból, hogy a reakcióhő kívánt mértékét 30 megszabjuk, vagy a gyújtás bekövetkezését biztosítsuk. Ugyanebből a célból az elegyet részben más reakciókeverékből választhatjuk, mint a főmennyiség, melyből az alkáliföldfémet fejleszteni akarjuk. 35 A leírt eljárásnál idegen gázok nem szabadulnak fel és ezért az eljárás különösen tömeggyártásra alkalmas. A találmányt nem korlátozzuk alkáliföldfémeknek és alumíniumnak ötvöze-40 teire. Jó eredményeket érünk el pl. akkor is, ha aluminium helyett az ötvözetben cirkont, tóriumot, skandiumot, berilliumot, vagy ritka földek féméit alkalmazzuk. E fémek közül egyesek az alkáli-45 földfémekkel nem képeznek biner ötvözeteket. Ilyenkor az ötvözethez, az alkáliföldfémötvözet képezése céljából, oly fémet, pl. nikkelt adhatunk, melynek a eserebomlásban nem kell részt vennie. Ha-50 sonlóképpen az oxidok helyett más vegyületeket is alkalmazhatunk, feltéve, hogy a cserebomlásnál zavaró idegen gázok nem szabadulnak fel. Így pl. használhatunk szulfidokat, halogén vegyületeket stb. Az oxidokat, szulfidokat stb. az ötvözethez 55 való hozzáadásuk előtt előnyösen kiizzítjuk, abból a célból, hogy gázabszorbeáló képességüket csökkentsük. Szabadalmi igények: 1. Eljárás alkáliföldfém előállítására ki- 60 sütőedényekben, melyet az jellemez, hogy a csőben oly elegyet hevítünk, mely lényegileg alkáliföldfémnek és egy vagy több más fémnek a levegőn eléggé állandó ötvözetéből és egy vagy 65 több olyan anyagból, pl. oxidokból vagy más vegyületekből áll, mely vagy melyek az izzási hőmérsékleten az alkáliföldfémmel ötvözött fémmel cserebomlásba lép, illetőleg lépnek. 70 2. Az igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az alkáliföldfémeknek olyan ötvözeteit alkalmazzuk, melyek a hozzájuk adott oxidokra vagy más vegyületekre való 75 behatásnál eléggé nagy járulékos hőfejlődést szolgáltatnak ahhoz, hogy az alkáliföldfém elgőzösödése megkönnyíttessék. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganato- §0 sítási módja, melyet az jellemez, hogy az alkáliföldfém ötvözetét minőség és mennyiség szerint úgy választjuk, hogy a hozzáadott oxidra vagy más vegyületre lényegileg csak az ötvöző fém és 85 nem az alkáliföldfém hat, 4. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítás! módja, melyet az jellemez, hogy az elegyhez az ötvözeten kívül az ötvöző fém feleslegét adjuk. go 5. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítás! módja, melyet az jellemez, hogy az ötvözetből és a hozaganyagból készült sajtolt test, részben a kívülről nagyfrekvenciájú mezővel történő he- 95 vítés által bekövetkező gyújtás megkönnyítésére, sok hőt- fejlesztő reakcióelegyből van. I'uli.ys nynnnln. niiilii pf*:t.