111955. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet kisütőcsövek üzeméhez
3ieg;.H-lent 1935. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111955. SZÁM. — VJI/j. OSZTÁLY. Szerkezet kisütőcsövek üzeméhez. Telefunken Gesellschaft fiir clrahtlose Telegraphie m. 1). H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi május hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 29-ike. A találmány szerkezet és kapcsolás közvetett fűtésű katódával dolgozó kisütőcsövek üzeméhez,, amellyel a felfűtés ideje megrövidíthető. 5 Közvetett fűtésű katóda lényeges részei egy ifűtőelem és ettől villamosan elszigetelt, elektronokat kibocsátó katódaréteg, amelyet ! a fűtőelem hősugárzással vagy hővezetéssel arra a hőfokra hevít 10 fel, amely az emisszió létrejöveteléhez szükséges. így pl. alkalmazhatunk, mint katódáhordozót kerámiai anyagból készült oly csövecskét, melynek külső oldalán megfelelően előkészített fémréteg és 15 ezen emittálni képes bevonat van, míg a fűtőtestet a csövecske belsejében helyezzük el. Mivel a kerámiai test a felhevítendő tömeget megnöveli, ezzel megnöveli a felfűtés idejét is, tehát azt az időt, 20 amelyre a katódának szüksége van ahhoz, hogy a fűtőáram bekapcsolása után az üzemi hőfokot elérje. Azonos nagyságú felfűtendő tömegek esetén a katóda felfűtéséihez annál hosszább idő kell, minél 25 kisebb a katóda üzeméhez szükséges fűtőteljesítmény. Ismeretes, hogy közvetett fűtésű katódáknál általában 1 perc időre van szükség ahhoz, hogy a katóda teljes emisszióját elérje. Ez az aránylag hosszú 30 idő a szokásos rádióvevőkészülékek üzemében mint hátrány jelentkezik. Nem engedhető meg tehát, hogy a felfűtéshez szükséges időt kisebb fűtőteljesítmény bevezetésével csökkentsék, sőt ellenkező-35 leg, az kívánatos, hogy az eddig ki nem kerülhető felfűtési időt megrövidítsük. Ezért az alábbiakban ismertetett találmánynak különösen ott van jelentősége, ahol a katódák fűtőteljesítménye 3 Watt, vagy ennél kevesebb. 40 A találmány értelmében oly közvetett fűtésű katódát alkalmazunk, amelynek fűtőteste több ellenálláselemből, illetőleg ellenálláselemek több csoportjából áll. Normális üzemben az ellenálláselemek 45 valamennyien sorba kapcsoltak. Ha pl. a fűtőtest n elemből áll és egy-egy elem ellenállása R Ohm, a fűtőfeszültség pedig E Volt, akkor a fűtőtestben fejlődő meleg E2 R Watt. 50 A találmány értelmében az ellenálláselemeket átkapcsolhatóan rendezzük el, úgy, hogy a felfűtéskor valamennyi ellenálláselem egymással párhuzamosan kapcsolható. Mivel az eredő ellenállás n 55 számú, egymással párhuzamosan kapcsolt oly elem esetén, melyek egyenkénti R ellenállása R Ohm — Ohmot tesz ki, a fűtőtest n n • E a R 60 teljesítményt fogyaszt. Közvetlenül világos, hogy a soros kapcsolással szemben a teljesítményfogyasztás n2 -szoros. Ezzel szemben a felfűtés ideje eredeti értékének tört részére csökken, egyben pedig meg- 65 szűnnek azok az akadályok is, amelyek eddig a fűtőteljesítmény csökkentésének útját állották. Általában kielégítő eredményt kapunk, ha a fűtőtestet két ellenálláselemből képezzük ki, mert ez esetben 70 már négyszeres a fel'fűtésnél fellépő teljesítményfogyasztás.
