111942. lajstromszámú szabadalom • Forgószárnyas repülőgép

— 2 — csavarná változtassuk. E változtatás ugyanis szintén szükségessé teszi a szár­nyak beállítási szögének változtatását. E célra előnyösen a röpítő erőt használjuk 5 úgy, hogy a szárnyaltat hossztengelyük irányában eltolhatóan rendezzük el. Ezen­kívül csavarorsóvfczetést vagy más lejtős síkú vezetést használhatunk, amely a szárnynak hosszirányú eltoláskor más 10 beállítási szöget ad. A szárnynak az elő­zőkben említett mozgása előnyösen meg­határozott ellenállás (r;ól (Iául rugó, súly) legyőzése közben megy végbe. E berende­zéssel elérjük, hogy a beállítási szög kí-15 vánt változtatása a fordulatszámtól füg­gően önműködőlég következik be. A kö­vetkezőkben olyan berendezést is ismer­tetünk, amelynél az önműködő elállítás a forgató nyomaték változásának hatása 20 alatt következik be. A röpítő erő vagy a forgató nyomaték hatásával létesített ön­működő elállításnak HZ £LZ előnye, hogy a kormánykészülék nem válik túlságosan bonyolulttá, 25 Ha például a szárny különböző pont­jaiban több, különböző emelkedésű csa­varorsós hajtószerkezetet rendezünk el, akkor az egyes szárnyrészek egyenlőtlen elállítását és ezzel a szárny elcsavarását 80 érjük el. A következőkben az önműködő elállí­tásnak, illetve elcsavarásnak három példaképen felvett alkalmazási lehetősé gét ismertetjük. 35 1. Nyugalmi állapotban, tehát amikor a szárnyak nem forognak, a például el nem csavart szárnyaknak tartószárny alakja van (amely például önmagától való forgást tesz lehetővé). Meghatáro-40 zott fordulatszám elérése után a szárnya­kat például — 2 fokról + 8 fokra állítjuk el és azokat el nem csavart emelőcsavar' szárnyak gyanánt használjuk. Ha a for­dulatszám bizonyos érték alá süllyed, ak-45 kor a szárnyak beállítási szöge isméi — 2° lesz. 2. Nyugalmi állapotban, tehát amikor a szárnyak nem forognak, az emélőcsa­varszárnyak alakjában elcsavart szár-50 nyiak úgy állanak, hogy a külső szárny­rész különböző keresztmetszeti idomai kívülről befelé, például —4°, —3°, —2°, •—1° és 0° alatt állnak, úgyhogy a szár­nyak önmagától forgó tartószárnyak gya-55 nánt működhetnek. Meghatározott fordu­latszám elérésénél az elcsavart szárnyak­nak a maguk egészében, például 8 fokkal való elállítása következik be, úgyhogy a külső szárnyrész különböző kercsztmet szeti idomai kh'iilről befelé például + 4°, 60 + 5°, +6°, +7° és +8° alatt állnak. Ha a fordulatszám bizonyos érték alá süllyed, akkor a szárnyak ismét abba a helyzetbe kerülnek, amelyben a ny agaimi állapot­ban voltak. 65 3. A szárnyak a nyugalmi helyzetben tartószárny állásban vannak és eleinte nincsenek elcsavarva (önmagától való forgás lehetséges). Meghatározott fordu­latszám elérése után a szárnyak nagyobb 70 mértékben való elállítása és ezenkívül azok elesavarása következik be, úgy, hogy azok most jó emelőcsavarszárny gyanánt működnek. Ha a fordulatszám bizonyos érték alá süllyed, akkor a szár- 75 pyak ismét tartószárnyállásba jönnek (például el nem csavart alakban). Az előző fejtegetések, amelyek a szár­nyak önműködő elállítását, illetve elcsa­varását ismertetik, nem zárják ki, hogy 80 a találmányt olyan kiviteli alakoknál is használjuk, amelyeknél a szárnyakat át­vivő alkatelemek révén a repülőgép ve­zetője állítja és csavarja el. Az ismertetett elrendezés folytán a re- 85 piilőgép, mint emelőcsavaros gép, fel­emelkedik ós mint tartócsavaros gép, kü­lön vontató légcsavarral tovább repül­het. Hasonlókép elérjük, hogy például abban az esetben, ha a motor iizemkép- 90 telenné válik, az emelőosavar tartócsa­varrá változik vagy alakítható át, úgy, hogy az önmagától forgásba jön és kény­szerleszállást tesz lehetővé. Ez oknál fogva előnyös, ha a motor ós a forgó 95 szárnyrendszer forgási tengelye közé szabadonfutó szerkezetet iktatunk. A repülőgép továbbá, mint emelőcsa­varos gép, először merőlegesen felemel­kedhet és a kívánt magasság elérésekor 100 la forgási tengely ferdére való állítása útján tovább repülhet, mikor is az emelő­csavar egyúttal az előre való haladást eredményezi. Az ismeretes repülőgépeknél, amelyek- 105 nél az egyik oldalon ellenlégcsavar vagy ellenfelületek vannak, szabad oldalerő lép fel, amely a repülőgépet a betartandó emelkedési iránytól eltéríti. A kormány­szerkezet ismertetett elrendezésével lehe- 110 tővé válik, hogy a forgási sík lejtős el­állításával olyan ellenerőt idézzünk elő, amely az elleniégcsavar zavaró, szabad oldal ereje ellen hat. Az ellenlégcsavart előnyösen úgy rendezzük el, hogy annak 115 középpontja közel a tartószárny közép­pontjának magasságában, de minden­esetre a repülőgép törzsének hosszközép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom