111936. lajstromszámú szabadalom • Oldalirányban állítható lábu asztal

— 5 — hüvely alsó szélére felfekszik, a (31) csap kúpos feje, a (32) horonyhoz képest, a 16. ábrán látható helyzetben van, azaz vele falain nem érintkezik, miért is a (6) cső, 5 az (5) hevederrel együtt, a (2) csap tengelye, mint forgási középpont körül kilendíthető, mert a kúpos fej a horonyban, annak síkja irányában, ekkor még szabadon mozoghat. Ha ellenben a (6) csövet 10 úgy forgatjuk el, hogy a (30) dugó az (5a) hüvelyből kicsavarodik, úgy a (31) csap feje a (32) horony alámetszett széleinek feszül és a (6) csövet helyzetében szorosan fogvatartja, minthogy az (5) he-15 vedert az (1) fémtest alsó lapjához szorítja. Ilykép tehát a (6) csövet az asztallap alsó felületén helyet foglaló (32) horony mentén bárhol, könnyen oldhatóan rögzíthetjük. 20 Az (5) hevedert azonban, a 16. és 17. ábrákkal kapcsolatban ismertetett szerkezeti kiképzés mellett, egyes esetekben, a találmány szerint, még az előzőkben ismertetett (27) kapcsoló hevederek pót-25 lására is felhasználhatjuk. Ha ugyanis két, a 16. és 17. ábrákon feltűntetett lábakkal felszerelt (Al) asztal közé lábakkal el nem látott (Bl) asztallapot akarunk helyezni és így három egyes asz-50 tálból álló, hosszúkás asztalcsoportot akarunk összeállítani, úgy a lábakkal ellátott (Al) asztaloknak a közöttük lévő, lábatlan (Bl) asztallappal szomszédos két-két lábát annyira kilendítjük, hogy Í5 e lábak (31) csapja a szomszédos (lábnélküli) asztallap megfelelő elrendezésű (32) hornyával kapcsolódjék (19. és 20. ábra), mire az asztallapok egymással szorosan össze vannak kapcsolva és így Í0 két (Al) asztalból és egy (Bl) asztallapból három egyes asztalnak megfelelő asztal csoportot kapunk. A 20. ábrán látható, hogy az ily mó-i don való összekapcsolhatóság biztosítása tö céljából a lábnélküli asztallapok sarkaiban lévő (32') hornyok nem egyszerű ívalnkúak, hanem két olyan körívből vannak összetéve, melyek mindegyikének sugara a lábas asztal hornya ívének .0 sugarával azonos és az íveknek az asztallap szélével való metszéspontjai az asztal sarkától mindkétfelé ugyanolyan távolságokban vannak, mint a lábas asztal hornya ívének a lábas asztallap szélével i5 való metszéspontjai a lábas asztal sarkától. Az ilyen asztallap sarkában az egyes hornyok, illetve íveik, egymást keresztezve, f olytatódhatnak is, ha ez pl. gyártási szempontokból előnyös. A hornyok keresztmetszete, célszerűen, a lábas asztal 60 hornyainak keresztmetszetével egyenlő, de különösen az asztallap szélein, kibővülő is lehet. Az (Al) és (Bl) asztallapok csoportosításánál azonban úgy is eljárhatunk, hogy 65 az (Al) asztallapoknak mind a négy széléhez egy-egy lábnélküli (Bl) lapot kapcsolunk, amelyekhez ismét egy-egy, illetve két-két vagy több lábas asztal csatlakozik. Ez esetben az (5) hevedereken kí- 70 vül, amelyekkel csak két (Bl) lapot kapcsolhatunk az (Al) laphoz, még a 21. ábrán feltüntetett, külön kapcsolószerkezetet használjuk a többi lapoknak az (Al) lappal való összekapcsolására. Ez a 75 kapcsolószerkezet a (33) hevederből és az ennek két szélén levő, egymással párhuzamos furatokon átdugott, azokban tengelyirányúkban eltolható és a célszerűen szárnyas (34) anyával ellátott (35) ©sava- 80 rokból áll, melyeknek (36) feje ugyanolyan kiszélesedő, pl. kúpos, mint a (31) csap fejrésze. Ha az ilyen kapcsolóeszköz két csavarjának (36) fejrészét az összekapcsolandó lapok megfelelő (32) 85 hornyába tesszük és a (33) hevedert úgy toljuk el, hogy az asztallapok szélei szorosan egymáshoz feküdjenek, úgy a szárnyas. anyák meghúzásával az asztallapok megbízhatóan össze vannak kap- 90 esolva. A 16. ábra szerinti asztalláb rögzítő szerkezetet is készíthetjük, célszerűen a 14. és 15. ábrák szerinti alakban, azaz szögvasszerű szélekkel felszerelt asztal- 95 sarkok alakjában, sőt olyan keretek alakjában is, melyek négy sarkán egy-egy ilyen szerkezet van és melyekbe a tetszésszerinti, pl. márványból vagy műanyagból való, könnyen kicserélhető, asz- 100 tallapot egyszerűen csak belehelyezzük. Az ilyen keret oldalait a 14. ábra szerinti (la) és (lb) szögvasprofilok meghosszabbításai képezhetik és ez esetben azokról a osavarlyukak el is maradhat- 105 nak. A 14—21. ábrák szerinti foganatosítási alakoknak az az előnye, hogy a sarkok készen, raktáron tarthatók és szükség esetén tetszőleges nagyságú asztallapok- 110 kai könnyen felszerelhetők, tehát az asztalok azonnali szállításra készek lehetnek. A lábak fémcsőből vagy mesterséges masszákból, pl. bakelitből, azbesztcementből vagy más alkalmas anyagból 115 állhatnak és a külső csövek, különböző kivitelben és különböző színekben, gyár-