111936. lajstromszámú szabadalom • Oldalirányban állítható lábu asztal

— 3 — ban ugyanazon kör kerületén vannak, minthogy ennél a foganatosítási alaknál a lábakat kilengetéssel állítjuk át. Bár az ábrákon hosszirányban beállítható lábak 5 vannak feltüntetve, ez nem okvetlenül szükséges, minthogy a többi asztalt a leg' alsóra is helyezhetjük és ezeket az asztalokat a legalsó asztal hordhatja. Ez esetben az egyes asztallapokat az alsó felüle-10 tűkön alkalmazott gumiütközők védhetik az egymástól való közvetlen érintkezéstől. Ha azonban az asztalok mindegyike p helyzetben is saját lábain áll, az asztallapokat jobban kíméljük és az egész eso-15 port állékonyabb, továbbá az egyes függélyes irányban is állítható l'ábú asztal olt sokoldalúbban is használhatók. A hosszirányban be nem állíthaitó lábakkal ellátott asztalokból ugyanis, pl. a 4. 20 ábra szerint, csak különböző nagyságú asztalokat állíthatunk össze, míg hosszirányban beállítható lábú asztalokból más bútorokat, pl. polcokat, könyvállványokat és hasonlókat is összeállíthatunk; 25 ezek egyes példáit az 5. ábra mutatja. A találmány szerinti asztaloknak rendkívül sokoldalú használhatósága már ezekből az ábrákból is világosan kivehető, bár azokon csak néhány kombinációs példát tün-50 tettünk fel. A találmány szerinti hat asztalból álló asztalcsoport pl. oly bútort alkot, amely a modern kislakásban az öszszes asztalokat helyetesítheti, mimellett még megjegyzendő, hogy az asztalláblak, 35 a 4. ábra szerinti összes asztalkombinációknál, normális helyzetben vannak és így az asztalok, különösen rögzítőszerkezettel ellátott lábú kivitelben, rendkívül áilékonyak és ha össze is vannak kapí0 csolva, kezelésénél (pl. eltolásnál), az ugyanolyan nagyságú, de egyetlen darabból álló asztallal teljesen egyenértékűek. Amint a 4. ábrán látható, a négyzetes alak a kombinációs lehetőségek szempontjából tő rendkívül előnyös, a találmány alapgondolatát azonban más asztaloknál, adott esetben háromlábú asztaloknál is megvalósíthatjuk. A lábaknak a 6. és 7. ábrán feltüntetett, 50 átállító "szerkezeténél az asztal sarkai fémdarabból, pl. rézöntvényből állanak, mely az (A) asztallapon a 7. ábrán feltüntetett csavarokkal van rögzítve. E fémdarab furatában az asztallapra merőle-55 ges (2) csap forgatható, melynek (2a) fejrészét a (3) spirálrugó felfelé nyomja, e fej azonban, célszerűen, nem érinti a csavarokkal az (1) fémtesthez erősített (4) fedőlemezt. A csapot furatában úgy a esapnyak, mint pedig a (2a) fejrész vezeti 60 és az, pl. szegecselés utján, az (5) hevederrel van szilárdan összekötve; a (2a) fejrésznek azonban oldhatónak kell lennie és evégből pl. csavarmenettel van a osapnyakon rögzítve. A célszerűen fémből ké- 65 szült (5) heveder egyik végén (5a) hüvely van, melybe —• célszerűen — csavarmenettel a (6) asztalláb, illetve cső van megerősítve, amelyben a (7) lábdarabbal ellátott (8) cső eltolható. Az ugyanezen heveder- 70 végen levő furatból a (9) acélgolyó egy része nyúlik ki, amelyet a (10) szeghez támaszkodó (11) spirálrugó nyom felfelé. Ha az asztallábat normális helyzetébe forgatjuk el, úgy a (9) golyó az (1) fém- 75 darab megfelelő (12) mélyedésébe csappan és ezzel az asztallábajt normális helyzetében biztosítja, melyből az azonban, egyetlen fogással, tetszőleges helyzetbe elforgatható. 80 A heveder másik (5b) végének csak az a célja, hogy a felfekvési felületet növelje és esetleg el is mara dhat. Ha azon ham nagyobb asztalokról van szó, úgy a (2) csap fejrészével együtt, túlságos kopás elkerü- 85 lés© végett, edzett acélból készülhet és megfelelő furatokkal ellátott bronzperselyben fut, mely az (1) fémdarabba van csavarva. A csapház, kenés céljából, golyóscsapágyzsírral tölthető meg. Az i(l) 90 darabnak összes fémrészeit, felülről, az asztallapot is elfedő (a) furnirlemez fedheti le és ily fedőlemezek esetleg oldalt is alkalmazhatók, ha a sarkokat oldalt is fával akarjuk burkolni. 95 Az átállító szerkezetnek a 8. és 9. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjainál az asztallábat képező (6) cső ugyancsak az (5) heveder hüvelyében van megerősítve. Ennek a hevedernek azonban (13) kivágása 100 van, melyben az asztallapra merőleges (14) csap nyakrésze foglal helyet. Ez a csap szorosan az (A) asztallapon rögzített (15) perselybe van csavarva. A heveder másik végén a (17) laprugóval lenyomott (18) 105 golyó van, mely a láb normális állásában aa ezen helyzetben az (5b) hevedervéget magába felvevő (20) kengyelnek (19) mélyedésébe csappan és ezzel az asztallábnak, normális helyzetében, szilárd tartást 110 ad. Az asztallábnak a normális helyzetéből Való átállítása itt úgy megy végbe, hogy azt először az asztallap átlója irányában {az y—y vonal irányában) kihúzzuk és azután a kívánt helyzetbe elforgatjuk. Az 116 egész szerkezet az asztallapnak megfele-