111822. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőgép
Megjelent 1935. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111822. SZÁM. — XVIII/c. OSZTÁLY. Abszorpciós hűtó'gép. N. Y. Naamlooze Vennootscliap Athaiio cég* Rotterdam-ban, mint Woldringh Bernard Meint, előbb hágai, jelenlegeindhoveni és Bikkers Alexander sehe\\eiiiiig, eni lakosok jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi májas hó 11-ike. Belgiumi elsőbbsége 1933. évi május hó 11-ike. A találmány abszorpciós hűtőgép, amelynél a hűtőközeg, pl. ammónia, különböző halmazállapotokban, desztillátoron, sűrítőn, elgőzölögtetőn és oldón át körfolya-5 mot végez. Ilyfajta ismert gépnél a desztillátorban lévő folyadéknak aránylag nagy felülete van, míg az a vezeték, melyen át a gáztalanított folyadék', saját súlyánál fogva, 10 az oldóba áramlik, közveteniil a desztillátor gőzteréhez csatlakozik. Az elsőnek említett tény ugyanazzal az előnnyel jár, hogy csak aránylag száraz gőz (gáz) áramlik a sűrítőbe, de tekintettel az át-15 ömlő vezetéknek említett csatlakozására, mégis azzal a bátránnyal kapcsolatos, hogy a desztillátorban uralkodó folyadékfelszín a gáz kiűzésénél alig emelkedik és ennek következtében csak igen csekély 20 sztatikai nyomás áll rendelkezésre adesztillátor és az oldó közötti íolyadékkeringtetés fenntartására. Az említett hátrány kiküszöbölésére már javasolták a desztillátor folyadéká-25 nak a desztillátor gőzterébe torkolló, szűk felszálló csőben való továbbhevítését. Ily módon a folyadék ugyan aránylag magasan vezethető fel, azonban eközben clZ ct nehézség lép fel, hogy a hevesen forró ol-30 datból a felszálló csőben képződő, a sűrítőhöz áramló gőzök nedvesek. Azonkívül a felszálló csőben való további hevítés a hűtőközeg összetételét tartósan hátrányosan befolyásolhatná. 35 Ennek a hátránynak kiküszöbölésére már javasolták felszálló csőnek az oldóval oly módon való összekötését, hogy az e csőben képződő gőzök nem juthatnak el a sűrítőbe. A találmány az utóbb említett fajtájú 40 abszorpciós hűtőgép további javítását és különösen a felszálló csőben uralkodó folyadékszintnek lehető magasra való felvezetését célozza. E célból a találmány szerint a felszállócső alsó végét fűthető 45 segédtartályba torkol tatjuk, amely a dcsztillátorral szabadon közlekedik és célszerűen a desztillátorban van elrendezve, míg az oldóból a desztillátorba visszaáramló folyadéknak egy részét keringtető 50 vezeték útján elágaztatjuk és közvetlenül a segédtartályba vezetjük. A „segédtartály" kitétel a legtágabban értelmezendő és többek között az als(f felszállócső egyszerű, tölesérszerű bőviilete is értendő 55 alatta. A találmány szerinti gépnél a segédtartályban lévő folyadéknak hőmérséklete nagyjában ugyanakkora, mint a desztillátorban lévőé, azonban az oldóból 60 jövő erős oldat egy részének közvetlen beáramlása folytán sokkal töményebb, úsy hogy a segédtartályban rendkívül erőteljes gőz- vagy gázfejlődés lép fel és a felszálló csőben levő folyadék ennek kö- 65 vetkeztében igen nagy magasságot ér el. Mégis csak száraz gőzök juthatnak a sűrítőbe, mivel a felszálló cső nem torkol a desztillátor gőzterébe. Előnyösen a felszálló cső és az oldó kö- 70 zötti vezetékbe, ismert módon, gőzleválasztót rendezünk el. Ebben az esetben a
