111810. lajstromszámú szabadalom • Tengelyirányú áramlású hidraulikus gépek forgórésze
— 3 — átmenete koncentrikus áramlási köpenyek mentén sima lefolyásai görbéiknek íelel meg. Hidraulikus esavai'turbináknál és tengelyirányú áramlású szivatyúknál, 5 melyek a, normális értékűnél magasabb osiúíszamlási együtthatókkal, vagy viszkózus folyadékokkal dolgoznak, a csaviareimelkedésnek ez a tengelyirányú változtatása nagyfontosságú, mert ennek se-10 gíítség'ével turbináknál a folyadék áramlásának maximális elhiajlítását biztosithatjuk a forgórészen belül, szivattyúknál pedig a forgórész meredekebb szakaszaiba való sima beömlést. 15 A találmány gyakorlati kivitele különböző aszerint, hogy a forgórészt milyen hidraulikus gépben kívánjuk felhasználni, továbbá aszerint, hogy milyen természetű aa üzemi folyadék és milyenek 20 az üzemi feltételeik. A találmány szerinti forgórésznek rendkívül előnyös szerkeizieti alakját és annak hidraulikus gépekre való néhány célszerű alkalmazását, példaképen, a mel-25 lékelt rajzok tüntetik fel. Az 1. ábra szerinti grafikon a találmány szerinti forgórész lapátjainak caavaremelkedés-aloisztását szemlélteti. A 2. ábra a tengelyi rányú áramlású szi-30 vattyún át vett középmeitszet, különösen vízzel való működtetéshez és a forgórésznek előnyös alakjával. A 3. ábra a 2. ábra szerinti forgórész felének a tengelyire merőleges síkra való 35 vetületét tünteti fel A 4. ábra a 2. ábrán feltüntetett szivaitytyúnál alkalmazott kilépő vezetőlapátoknak a tengelyre merőleges síkra való vetülete. Az 40 5. ábra a forgórész előnyös kiviteli alakjának tengelyirányú áramlású reakciós turbinára való egyik, célszerű alkalmazását ábrázolja. A G—8. ábrák tengelyirányú áramlású szi-45 vattyú módosít ott kiviteli alakjának a 2—4. ábrákhoz hasonló nézetei. A 9. és 10. ábrák a tengelyirányú áramlású szivattyú egy másik módosított alakjának a 2—4. ábrákhoz hasonló nézetei. A 50 11. és 12. ábrák egy-egy további módosítást ábrázolnak. Az 1. ábra szerinti grafikon a találmány szerinti különféle forgórészeikhez a csavaremelkedési profil görbék sorozatát 55 szemlélteti (aizaz oly görbék sorozatait, amelyek a forgórész lapátoknál alkalmazott relatív csavaremelkedést adják meg, a forgórész forgási tengelyétől számított távolság függvényében). Az összehasonlítás lehetővé tételére, az (A1 ) eredmény- 60 vonallal a szokásos módon, egyenletes., .tengelyirányú aramlást fdLtétielezéisével szerkesztett tipikus, egyenletes hidraulikus nyomású forgórész csavaremelkledósi profil-görbéjét tüntettük fel, míg az; (A'J ) 65 szaggatott vonal egyenletes csavaremeikedésű forgórésznek megfelelő görbéje. Azi (A3 , A4 , A5 , A6 ) görbék a találmány szerinti forgórészekre vonatkoznak, ahol is az (A3 ) görbe a célszerű alakot tünteti 70 fel, míg az (A4 ) és az, (A3 ) görbék a felső, ill. az alsó haróárgörbéknek felelnek meg, (A6 ) pedig egy másik határoló görbe. A forgórész előnyös kiviteli alakjánál, melynek két nézetét a 2. és 3. ábrák szem- 75 léltetik, 2—6 (a 2. és 3. ábrákon öt) liapát talál alkalmazást, mely lapiáitokat a hengeres (D) tokban elhelyezett (C1 ) hajtótengelyre szerelt hengeralakú (C) agy hordja. A példaképeni kiviteli alaknál a 80 (C) agy sugara a forgórész lapátok kerületi sugarának 2 /s-e. A forgórész egyik végén a lapátok élei koaxiális kúp felületén fekszenek, míg a forgórész másik végén lévő lapátok élei a tengelyen átmenő 85 síkban, vagy egy másik, eltéről vagy ellenkező szögű függőleges tengelyű koaxiális kúp felületén fekszenek úgy, hogy a forgórész tengelyirányú hoislsza az agynál lényegesen nagyobb, mint a kerületnél; 90 az 1. ábra (A7 ) egyenes vonala a lapátok egyik élének profilnéze.te, míg a grafikon. (A8 ) vízszintes alapvonala a lapátok másik élének profil nézete. A 2. ábra szerinti forgórész (B1 ) kiömlő éle az. 1. ábra 95 (A7 ) vonalának felel meg, míg (Ba ) foeiötmlő éle a tengelyre merőleges síkban fekszik, míg aiz 5. ábra szerinti turbinánál alkalmazott forgórész élei egymással ellentéte® szögű függőleges tengelyű 100 koaxiális! kúpok felületein fekszenek. A tengelyre merőleges síkra való homlokvetületben (3. ábra) a lapátok (B1 , B2 ) élei nem lapolják át egymást és a lapátok talpát és csúcsát egymással összekötő 105 egyenesleikhez; képest domborúak, ahol is a domborúsiág fokát és a lapát-terület eloszlását a különböző sugaraiknál kiadódó lapátcsavaremelkedés és másrészt a lapátok proifilnézetében mutatkozó, nagy- 110 jában egyenes vomailií kúposság határozzák meg. A lapátok teljes homilolkvetületi területe az agy és a kerület közötti gyűrű teljes vetített területének kb. 60— 80%-ka között van, ahol is e százalékos 115 arány pontos mértéke a lapájtok területegységéire megengedett terheléstői és a
