111804. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus robbanóturbina

— 8 — lásokhoz különösen előnyös robbanó- és lökőtérkiviteli alakjának függélyes metszete, ahol a folyadékmozgások is fel vannak tüntetve. 5 13. ábra az előbbi robbanó- és lökőtér alaprajza és részben vízszintes metszete. Az 1. és 2. ábra szerint az (1) folyadékturbina tengelye közli a kapott energiát. Nagytömegű segédfolyadék a nyilakkal 10 jelzett körfolyamban áramlik a (2) keringővezetékben. Négy hengeralakú (3) robbanó- és lökőterünk van, amelyekből a segédfolyadék, az égési gázok expanziója alkalmával, a (4) összekötővezetékeken 15 keresztül lép be a, (2) keringővezetékbe. Oly célból, hogy az egyes hengerekben komprímáljuk a friss üzemgázt, az odatartozó (5) összekötővezetékeken keresztül kellő mennyiségű segédfolyadék lép ki 20 a (2) k er in g ő ve zet ékből. A (4) és (5) öszszekötő vezetékek (6) és (7) helyein vissziacsapószelepek vannak, amelyek) megakadályozzák a folyadék hátraáramlását. E szelepek akár valamely henger közelében 25 vagy annak aljában, akár pedig ama helynek közelében lehetnek, ahol az illető összekötővezeték a keringővezetékbe torkol. A friss üzemgáz (8) vezeték útján lép be a hengerekbe, az elégett gázok 30 pedig a (9) vezeték útján távoznak onnan. A (10) vezérlőtengely hidraulikujs erőáttevéssel működteti a. hengereknek gázbevezető és kivezető szelepeit. A friss levegő komprimálása után a henger (12) 85 fején vezetjük be a tüzelőanyagot, amely természetesen a friss levegőbe is vezethető, mielőtt az valamelyik hengerbe lép és ott komprimálódik. A 3. ábra hidraulikus robbanómotor 40 oly sémás oldalnézete, ahol a folyadékvezetés szempontjából lényeges vezetékek a rajz síkjába vannak kiterítve. Ilyféle nézetrajz pl. akkor adódik, ha úgy képzeljük, hogy az 1. és 2. ábrában a (2) 45 keringővezeték, az (1) folyadékturbinából tovavezető kanyarcső egyik pontján keresztül van vágva, a keringővezeték egyenes részeit pedig 90°-kal elforgatjuk. Ekkor balfelől a hengersor felé tekintve, 50 az ily módon kapott oldalnézet a 3. ábra szerinti sémás ábrának felel meg. Itt már most (1') a folyadékturbina, (2') a keringővezeték, (3') az egyik henger. (4') a hozzátartozó belépővezeték és (5') a ki-55 lépővezeték. A 3. ábra alá rajzolt 4—10. ábra ama folyadéknyomásokat szemlélteti, amelyek a hidraulikus robbanóturbinának a 3. ábra szerinti, megfelelő vezetékszakaszaiban és folyadékjárta részeiben lépnek fel. 60 Az egymásután következő ábrák az egyik munkahengernek egymásután következő üzemi mozzanataiban mutatják a nyomást. Mindenütt a (11) vonal jelzi az abszolút nullnyomást és erre merőlegesen 65 vittük fel a mindenkori nyomás mértékét. Látható, hogy a (2') keringővezeték mérvadó nyomásvonala, a 4—10. ábrában feltüntetett valamennyi üzemi mozzanat- ; ban, gyakorlatilag állandó marad. Az 70 ezen vezetékrészekben fellépő, csekély mérvű nyomásváltozások csaknem teljesen háttérbe szorulnak ama nagy nyomáskülönbségekkel szemben, amelyek a ; (3') henger belsejében bekövetkező folya- 75 mátokból adódnak. Az abszolút nyomás a (2') keringővezeték ama részében, amely az áramlási irányban nézve az (1') turbina és az (5') kilépővezeték közé esik, . (3. ábra jobb szélső és bal szélső vezeték- 80 része) az alapul vett példa szerint 5 atm. A (2') keringővezeték többi, az (1') turbina és a (4') belépővezeték közé eső részében 13 atm. abszolút nyomás uralkodik. Az. (1') turbina tehát 8 atm., vagyis 80 m 85 vízoszlop nyomáseséssel dolgozik. Ezt a nyomáskülönbséget a (3') hengerben (valamint a megfelelő többi hengertérben) szakaszosan előálló nyomóhatások tart- . jak fenn, mimellett egyrészt avval érjük 90 el a nyomáskülönbségnek csaknem állandó mérvét, hogy a (2') keringővezetékben áramló folyadék lendítőtömeg szerepét tölti be, ugyanúgy, mint valamely gőzgépnek vagy normális robbanómotor- 95 nak lendítőkereke és másrészt ama réven, hogy a folyadék sajátos tömeghatásával csillapítja és igen hatásosan kiegyenlíti a lökőtér és keringővezeték közötti nyomásingadozásokat a (4') és (5') 100 összekötővezetékekben. A 4—10. ábra különösen a segédfolyadéknak a (4') és (5') össiziekötővezetékekben bekövetkező mozgásait és nyomás változálsait szemlélteti. 105 A 4. ábra, amaz időpontra vonatkozik, midőn a folyadékdugattyú a (3') hengerben az alsó holtponton túl és a felfelé haladás kezdetén van. A (4') vezeítékbeTi lavő szelep zár. Röviddel a feltüntetett no időpont előtt kiboesájtjuk a hengerből aa előbbi elégésből származó maradékgázokat és Diesel eljárás szerinti körfolyamat foganatosításához, friss égési levegővel töltjük meg- a hengert. így teháit 1 atm. abszolút nyomás uralkodik a hengerben. Az (5') vezetéknek a (2') keringővezetékkel való öisszekötőhielyén 5 a'tm. nyomás