111776. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű transzformátor, különösen mérőtranszformátor

Megjelent IÍK'5. évi március hó l(S-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI ÜIROSAG SZABADALMI LEIRAS 1117 "16. SZÁM. — VlT/g. OSZTÁLY Nagyfeszültségű transzformátor, különösen mérőtranszformátor. Kocli Sterzel A. G. Dresden. Pótszabadalom a 108554 sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi május hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi junius hó 5-ike. A 108554. lajstromszámú törzsszabadalom olyan nagyfeszültségű transzformátort, különösen mérőtranszformátort ismertet, amelynél a nagyobb feszültségű 5 tekercselést szigetelő anyagból készült, egyrészű tekercsszekrényben akként tekercseljük rétegesen és akként csatlakoztatjuk. hogy potenciálja, a kívül fekvő kezdeti potenciáltól a tekercs magja felé 10 növekedik és hogy a legbelső tekercselési réteg kezdetét a tekercsszekrény karimáján vezetjük át. A találmány abból az elgondolásból indul ki, hogy az egyes rétegek szabályos 15 szigetelésű végeit oly szorosan, nevezetesem köz hagyása nélkül tekercseljük a tekercsszekrény karimájának belső oldalához, hogy a karima belső oldalának mindegyik felületeleme a vele szomszédos ré-20 tegek utolsó menetének potenciálját kapja. így megakadályozzuk a nagyfeszültségű transzformátornál a legnagyobb feszültség, ill. a, kúszókisüiések átlépését a karima belső felületén a kívül 25 fekvő föld-, illetőleg kezdő potenciál felé. így lehetővé válik az is, hogy a tekercsszekrény karimájának vastagságát kifelé, a kezdő potenciál felé csökkenő feszültségnek megfelelően1

csökkentsük. Hogy 80 minden réteg első, ill. utolsó menete a karima belső oldalához szoruljon, az emelkedést úgy választjuk, hogy minden réteg menetei az alatta fekvő réteg menetei közti közben feküdjenek. 35 A mellékelt rajz a találmány foganatosítási alakját mutatja példaképpen. A szigetelő .anyagból készült, csak részben feltüntetett tekercsszekrényt (11) jelöli. A 40 45 szekrény a (15) középrészből és a (16) karimarészből áll. A (15) középrész (20) fémbevonatát első menetként a nagyfeszültséghez kapcsoljuk. Amint a kis mellékábra mutatja, ezt a fémbevonatot az első (42) tekercselési réteg jobboldali végével és a legfelső (43) tekercselési réteget, valamint a külső (19) köpenyt és a külső fómbevonatot a föld-, ill. kezdő potenciállal kötjük össze. Ekkor az; egyes (42) és (43) rétegek körökkel jelzett utolsó menetei szorosan nekifekszenek a (16) 50 karima belső oldalának úgy, hogy a karima belső oldalának minden felület eleme, már a számításnál egyszerűen meghatározható potenciált kap. A tekercsszekrény szigetelő anyagában az utolsó 55 menetektől a külső fémbevonat felé képződő mezővonalakat részben szakadozott vonalak jelzik. így a rétegek végső menetein nem keletkeznek mezőkontrakciók, hanem a végső menetek alkotta belső bo- 60 rítás felületként hat ugyanúgy, mint a fémbevonat karima külső oldalán, mert a végső menetek, ill. a rétegek közti távolság csekély a karima vastagságához képest. A karima keresztmetszetében a 65 belső élnek a magtengelyhez képest rézsútos kiképzése és a külső oldalnak, habár kisebb mértékben ugyancsak rézsútos kiképzése annyiban könnyíti meg a tekercsszekróny készítését, különösen 70 öntött porcellánok alkalmazása eseten, amennyiben a hajlás folytán a mintából való jobb kiemelés válik lehetővé. Annak a körülménynek, hogy a karima belső fala kifelé hajlik, az az eredménye van, 75 hogy az egyes tekercsrétegek oldalirány-