111760. lajstromszámú szabadalom • Réteges elrendezésű nagyfeszültségű tekercs

— 3 — feszültségű tekercseként is felhasználható, amennyiben a kisebb feszültséget a hasíték jobb- és baloldalán vezetjük el, vagy kapcsoljuk be. Ily módon, minthogy a két 6 tekercs egymáson szorosan fekszik, igen csekély szórási feszültséget, valamint kis rövidzárlati feszültséget érünk el. Ha egynél több kisfeszültségű menetre van szükség, úgy a (16) fémcsévetest csövét csiavar-10 alakban és a karimát spirális-alakban felhasíthatjuk. Az ily módon felhasított csévetest alkotja azután a kisfeszültségű tekercset. Be haladhatunk a fordított úton is és 15 készíthetjük a csévetestet — az 5. ábra szerint — mindjárt a (17) profilhuzalokból álló, kisfeszültségű tekercselésből. A profil hasonló lehet ahhoz, amelyet fémtömlőknél használunk, vagyis olyan, hogy az 20 egyes profilfészek egymásba nyúlnak. Ilyen csévetest könnyebb előállítása céljából a menetek szigetelő anyagból készült (18) tartóra, azaz támaszra, vagy pedig szigetelő anyaggal bevont fémtartóra (tá-25 maszra) tekercselhetők. A tartó gereblyevagy fésűalakú is lehet, hogy az egyes meneteiket egymástól távoltartsa. A tartó végei emellett szükség esetén ínég körül is veszik a cséveszekrény-alakú csévetest 30 karimáját alkotó meneteket. Az ily módon készített csévetestet a tartóval együtt szigetelő-lákkfea, vagy zománcanyagba mártjuk, mindaddig, amíg a menetfeszültségekhez szükséges szigetelést el nem értük 35 és amíg az első nagyfeszültségű rétegtelöercselésisel szembeni feszültség-különbségnek ellent nem áll. Ez az eljárás mindaddig folytatható, amíg a térközök nincsenek teljesen kitöltve és a menetek a szi-40 geíelő anyaggal nem alkotnak szilárd, elektromos és mechanikai szempontból ellentálló cséve-testet, amelybe a nagy feszültségű tekercselés az előbb ismertetett módon behelyezhető. 45 A nagyfeszültségű tekercs ebben az esetben három oldalról van körülzárva. A nagyfeszültséget a nyitott negyedik oldalon, körülbelül a tekercshossz közepén vezetjük el és az a két karima felé esik. E 50 lépcsőzetes f&szültségelosztással csökkentjük a tekercs kerületén végbemenő porleraikódás veszélyét is. Ismeretes, hogy sima fémrészeken — az elektrostatikus erők hatása folytán — porrészecskék és 55 r::-;tócskák álló helyzetbe jutnak, nedvességet szívnak magukba és csúcsokat alkatnak, araielyek túlfeszültséghullámolk érkezésekor ú. n. iiónfelhőképződésre és átütésekre adnak alkalmat. Ezért a radiális (12), illetve (13) fémtárcsákat szigetelő- 60 bevonattal látjuk el, amelynek azonban oly erősnek kell lennie, hogy a mindlenkori réteg-feszültség kétszeresének feleljen meg. A külső kerületen, középen fekvő (19) bemeneti menetet is szigetelő-réteggel 65 vonjuk be. Ha a (19) menetet hosszkiterjedésben aránylag szélesre készítjük, akkor a tekercset érő vándorhullámreflexiókat a menet-rétegek egymással szembeni kapacitása és a behelyezett ra- 70 diális (12) és (13) fémtárcsák kapacitása nagy mértékben ellapoisítja. Hogy a nagyfeszültségű tekercs sima felületet kapjon, az egész tekercs-testet szigetelő-lakkba mái tjük, és így a nedvesség behatolását 75 lehetetlenné tesszük. A nedvesség ez esetben ugyan kevés kárt okozna, mert sehol sem lépnek fel jelentékeny feszültségkülönbségek. és mező-kontrakciók olt, ahol a nedvesség, valamint a kiválasztott 80 por és olaj lerakódhatna. Mindazonáltal szárítókészülékeiknek, különösen levegőben, gázban, vagy homokban, nem pedig szigetelő-folyadékban elrendezett tekercseléseinél a tekercset kerületén szigetlelő (21) 85 köpenycsővel (3. és 4. ábra) vehetjük körül, ahol is a nagy feszültséget a cső hosszának közepén vezethetjük be. minthogy a •'20) szigetelőcső belső köpeny-felületén a középtől mindkét vég felé a potenciál esés 90 egyenlő. Erre különösen aikkor van szükség. ha a 4. ábra szerinti (16) csévetest (21) vasmagon helyezendő el és ha a megközelítőleg kezdieti potenciálon levő vasmaggal szemben mutatkozó végpotenciál, 95 illetve — forgóáramú transzformátoroknál — az egyes fázis-tekercselések közötti feszültség-különbség aránylag Jjjis távolságon belül van elosztva, vagy ha a közbenső térben, a nagyfeszültségű tekercse- 100 lési pontokhoz kapcsolt potenciál-kivezető tárcsák helyezendőfc el. Ha arról van szó, hogy ezt a távolságot igen kicsinyre szabjuk, úgy a (20) szigetelő köpenycsövet külső kerületén a (22) fém- 105 réteggel boríthatjuk (4. ábra) és a (23) átvezetést használhatjuk a nagy feszültség kivezetéséül, amely a (20) szigetelő köpennyel egy darabot alkot. A (22) fémréteg ebben az esetben egészen a (23) átvezetés no (24) kiugrásának alsó hornyáig terjed, úgy, hogy a nagyfeszültségű tekercselés potenciálkivezetései a megközelítőleg kezdeti potenciálú (22) fémrétegre merőlegesek és így mező-kontrakciókat itt is el- 115 kerülünk. Hogy a (23) átvezetés hosszát ne kelljen a nagyfeszültségnek a földdel szembeni