111748. lajstromszámú szabadalom • Túláramkorlátozóberendezés, különösen villamos izzólámpákhoz

teljesítményű, valamint izzólámpák fejébe építendő biztosítékoknál nem igen használhatók, előbbi esetben a tetemes mennyiségű fémgőz feszítő ereje, utóbbi-5 ban főleg a lámpagyártás üzemi követelményei és a biztosíték sajátos terhelési módja folytán, minthogy az ilyen biztosítéknak a lámpa bekapcsolásánál fellépő első pillanatnyi áramlökést ki kell birnia. 10 Azt találtuk, hogy olyan esetben, ha csak a netán keletkezett ív. eloltása a cél, valamint sok más esetben is, nem feltétlenül szükséges, hogy a biztosítószerkezet az áramkört túlterheléskor teljesen 15 megszakítsa, hanem elegendő, ha ellenállásának felmelegedése következtében bekövetkezett megnövekedése az ezáltal rajta előidézett feszültségesés folytán az ív kialvását, vagy az áramerősségnek ve-20 szélytelc-n értékre való csökkentését idézi elő, tehát ilyen esetekben, melyek jellegzetes példája éppen az izzólámpa, nem feltétlenül szükséges biztosíték alkalmazása, hanem túláramkorlátozóberendezés 25 (mely elvileg pl. olyan maximálautomatához hasonlóan működik, melynek kontaktusai közé ellenállás van kapcsolva) is megfelel, mely azonban természetesen olyan is lehet, hogy bizonyos iizemviszo-80 nyok, pl. igen erős túlterhelés, mellett az áramkört teljesen megszakítja. Az ilyen működésmódú túláramkorlátozóberendezés természetesen sok alkalmazási téren, pl. villamos kisiitőcsöveknél, is igen cél-35 szerű lehet és az olvadóbiztosíték vagy maximálautomata helyett, sok olyan esetben alkalmas, ahol ezek rendeltetésüknek bármely okból nem felelhetnek meg tökéletesen. 40 Azt találtuk, hogy ilyen, különösen izzólámpák fejébe való beépítésre ós kisütőcsövekhez is alkalmas túláramkoríátozó berendezést kapunk, ha az, áramkörbe olyan vezetőanyagból való szer vet 45 iktatunk, mely túlterhelés okozta felmelegedésének hatása alatt olyan elváltozást szenved, melynek folytán fajlagos ellenállása eredeti értékénél nagyobb lesz és célszerűen annak többszörösére emel-50 kedik. Célszerű, ha. ez az elváltozás csak bizonyos megszabott hőmérsékletnél kezdődik meg és ha irreverzibilis, azaz, ha a szerv lehűlésekor eredeti jó vezetőképességét nem nyeri vissza és felhevülé-55 sekor ellenállását nem egyenletesen és folytonosan, hanem lépesőszerűen, vagy ugrásszerűen változtatja. Ez a szerv akár olyan anyagból lehet, melyben a kivánt, pl. vegyi elváltozás környezetének minérnűségétől függetlenül, pl. az egyes kom- 60 poriensek közt végbemenő reakció folytán, megy végbe, akár célszerűbben olyan, melynél a kivánt vegyi reakció a, környezet anyagával, pl. a levegő oxigénjével, megy végbe. A vegyi elváltozásnak cél- 65 szerűen olyannak kell lennie, hogy lefolyása alatt vezető anyagok, mint pl. az olvadó biztosítéknál a fémgőzök, számottevő mennyiségben ne képződjenek. Az, hogy az áramkörbe iktatott szerv egész- 70 ben vagy részben változik át rosszul vezető vagy szigetelő anyaggá és hogy emellett alakját vagy folytonosságát megtartja-e vagy sem, a használt anyagtól, elrendezéstől, a túlterhelés mértékétől 75 időbeli lefolyásától és egyéb tényezőktől is függhet. A gyakorlatban legcélszerűbb, ha fenti célra az áramkörbe olyan vezetőt iktatunk be, mely a túlterhelés okozta, felme- 80 legedés hatása folytán a levegő oxigénjével oxidálódik és ezáltal válik rossz vezetővé. Ilyen anyagokként különösen a könnyen oxidálható fémek, mint pl. a magnézium, cink, molibdén, wolfram és 85 az ilyen fémek könnyen oxidálható ötvözetei alkalmasak. Az ilyen fémek vagy fémötvözetek alkalmazásának előnye, hogy környezetükként a levegő használható és hogy oxidjaik igen rosszul vezet- 90 nek, sőt egyesek jó szigetelők is. Használhatunk azonban más környezetben, pl. klórgázatmoszférában, olyan fémeket is, melyek felhevüléskor az illető környezet anyagával más rosszvezető vegyületet, 95 pl. kloridot, alkotnak. A környezet anyaga, mellyel ,a vezető reakcióba lép, nemcsak gáz, hanem gőz, folyadék, vagy szilárd anyag is lehet. Maga a, használandó vezető tetszés szerinti, pl. drót-, spi- 100 rális, szalag- vagy pálcikaalakú lehet. A találmány szerinti túláramkorlátozó berendezésnek izzólámpába való beépítése esetén az izzólámpát célszerűen pl. úgy készítjük, hogy egyik, vagy akár mindkét 105 árambevezető drótja a fenti fémek vagy ötvözetek egyikéből legyen, még pedig akár egészben, akár részben. Ha az áramvezető drót egészben oxidálódó fémből vagy ötvözetből készült, akkor olyan fé- 110 met vagy ötvözetet kell használnunk, melynek oxidálódási hőmérséklete magasabb, mint az a hőmérséklet, mely a lámpa üvegalkatrészeinek megmunkálásához szükséges, vaav pedig a haszna- 115 landó drótot az időelőtti oxidációtól alkalmas módon, pl. megfelelő védőbevonattal, meg kell óvnunk. Védőbevonat-