111709. lajstromszámú szabadalom • LÉgszabályzó szerkezet alszéltüzelésekhez

Megjelent 1935. évi mái'eius lió 1-én. MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111709. SZÁM. II/C. OSZTÁLY. Légszabályozó szerkezet alszél-tüzelésekhez. Hartmann Fülöp főgépész Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 25-ike. A találmány oly szerkezet, amely alszéltüzeléseknél pl. a vándorrostéi yon égő szénréteget tápláló levegő nyomásának szabályozását teszi lehetővé. A rostélyon 5 fekvő, egyenletes vastagságú szénréteg egyes helyein az át fúvott levegővel szembeni ellenállás a tapasztalat szerint nem egyenlő. Az égő szén helyenként összesül, összelő tapad, ami az átfuvandó levegővel szemben fokozott ellenállásban nyilvánul. A rostély alá nyomott levegő tehát a kisebb ellenállású helyeken igyekezett távozni és így a szénréteg egyenlőtlenül égett. 15 A .találmány oly szabályozószerkezet, amellyel ez a hátrány teljesen kiküszöbölhető. A szabályozószerkezettel felszerelt rostélyon bármilyen összesülő, tapadó szénnel jó hatásfokkal és egyenletesen 20 tüzelhetünk. A találmány lényegének magyarázatára a csatolt rajz példaképen vándorrostély! a találmány szerinti szerkezettel kapcsolatban tüntet fel. Az 25 1. ábra a vándorrostély mellső végének egy részét szemlélteti töredékes hosszmetszetben, míg a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén fektetett metszet. 30 Az 1. ábrán (11) a vándorrostély, amelynek egyes (Ha) tagjai a (c) nyíl irányában haladnak. A vándorrostély egyik tengelye (12)-nél van feltüntetve. A rostély belső terébe több, nyomólevegőt 35 szállító (13) csatorna torkol, amelyek mindegyike egy-egy (14) nyomólégtartányt táplál. A rajzon feltüntetett példában csak egy csatornát és egy tartányt látunk, minthogy valamennyinek a szer-40 kezete, elrendezése és működési módja egyenlő és így az egyszerűség kedvéért a többi ábrázolása elhagyható. Az eddigelé ismert kivitelnél alkalmaztak már a rostély alatt torkoló légvezető csatornákat, amelyek levegőt fújtak a 45 szénrétegen át. Az átfujt levegőnek a rostély alatti kellő elosztását azonban nem lehetett szabályozni. A találmány értelmében a (14) nyomó- 50 légtartány és a (11) vándorrostély között, egymástól (15) válaszfalakkal teljesen elválasztott (16) légvezető rekeszek vannak kiképezve, amelyek a vándorrostély alsó szélééig terjednek. 55 A vándorrostély (11a) tagjai alsó oldalukon, a (15) válaszfalakkal egybeeső (17) bordákkal vannak kiképezve, úgy hogy az említett (16) légvezetőrekeszek egészen a (11b) rostélypálcákig terjednek. 60 A nyomólevegő tehát a (13) légvezető csatornából a (14) légtartányba és innen a (16) légvezetőrekeszeken át a (11) rostélytagok alatt fekvő (16a) terekbe jut, ahonnan a rostélypálcák közötti réseken 65 át, az égő szénrétegen hatol át. Amint a 2. ábrából kitűnik, a rostélyfelületek mindegyik részéhez a hozzávalói légvezetö rekeszből jut csak levegő. A találmány további lényege a (14) 70 légtartányba beépített fojtószabályozó, amely lényegileg a (18) tengelyre ékelt, hengerköpenyalakú (19) elzárólapból áll. A (19) lap a rajzon feltüntetett helyzetben a (16) kamrákat teljesen elzárja. 75 Üzemben a (18) tengelyt a kívánt mértékben elfordítjuk, úgy hogy a (16) kamrák mindegyike egyenlő mértékben nyílik. Ha a (11) rostélyon fekvői szénréteg átbocsátóképessége egyenlő, akkor az 80