111697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sugárzási energia nyalábjának műdosítására, továbbá ilyen fényképészeti feljegyzés

bet, amelynél a két zárólemez vagy sza­lag mozgásai között az összes frekven­ciáknál állandó fáziskülönbség van. Azokban az esetekben, amikor az idő­© beli késleltetés lényegében állandó, ez az időbeli késleltetés előnyösen egyenlő azzal az időtartammal, amely alatt a viszonyla­gosan mozgó felület elemi része a szabvá­nyos, vagyis nem módosított nyalábon 10 áthalad. Ha a zárólemezeket vagy szalagokat villamos úton működtetjük, akkor az egyes zárólemezek vagy szalagok működ­tetésére előnyösen külön-külön vagy^meg-15 osztott villamos áramköröket rendezhe­tünk el és az egyik zárólemezzel vagy sza­laggal összekötött villamos áramkörbe időbeli késleltetést vagy fáziseltolást elő­idéző villamos műhálózatot iktathatunk. 20 A találmány szerinti eljárás és beren­dezés különösen hangoknak fényképészeti úton való feljegyzésére alkalmas, mikor is a filmre vetített fény erősségét, vagyis intenzitását változtatjuk. A találmány 25 keretébe tartozik még az a fényképészeti úton való feljegyzés, különösen hangfel­jegyzés, amely a következőkben ismerte­tett eljárással és berendezéssel készül. A találmány szerinti eljárás foganatosí-30 tására való berendezés néhány kiviteli alakját a mellékelt rajzon tüntettük fel. A mellékelt rajzon az 1. ábra olyan készülékek és villamos áramkörök vázlatos rajza, amelyekkel 35 hangokat filmen fényképészeti uton je­gyezhetünk fel. A 2., 3., 4. és 5. ábrák a villamos áramkö­rök más-más kiviteli alakjainak kapcso­lási vázlatai. A 40 6. ábrán több görbét tüntettünk fel, ame­lyek a találmány szerinti eljárással és be­rendezéssel elért eredményt ábrázolják olyan fényszelepek esetén, amelyeknél az egymással szemben fekvő záró lemezek 45 vagy szalagok között különböző rések vannak. A rajz egyes ábráiban az azonos alkat­részeket azonos számokkal jelöltük. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál az 50 alkalmas energia forrástól, például az (1) lámpától eredő sugárzási energiát optikai rendszerrel, például a (2) lencserendszer­rel a (4) állandó mágnes sarksaruiban ki­vágott és egy egyenesben fekvő (3) száj-55 nyílásokra irányítjuk. A '(3) szájnyílások­ból kijövő sugárzási energiát optikai rendszerrel, például az (5) lencserendszer­rel fényérzékeny felületre, például a (6) íilmro vetítjük. A (6) filmet ismeretes mó­don a (V, 7) peckes kerekek a (8) dobról a 60 (9) dobra csévélik. Az átlátszatlan (10) le­mezben kivágott keskeny rés határozza meg a fényérzékeny film ama felületi ré­szét, amelyet a sugárzó energia ér, illetve megvilágít. A felvett kiviteli példánál az 65 érzékeny felület a sugárzási energia nyalábjához képest mozog, magától értetődik azonban, hogy bizonyos ese­tekben, például távolbalátó berende­zéseknél a sugárzási energia nyalábja 70 mozoghat a felvevő felülethez ké­pest. A nyaláb magasságát, vagyis vastag­ságát a (10) felület hosszirányában a (11, 12) záró lemezek belső éle határozza meg. Ezek a záró lemezek két sík szalag- 75 ból vagy egy szalag két ágából készülnek. Ha a (11, 12) szalagokon villamos áram megy keresztül, úgy ama kölcsönös hatás folytán, amely a (11, 12) szalagokon átmenő villamos áramtól eredő mágneses mező és 80 a (4) mágnes mágneses mezeje között fel­lép, a (11, 12) szalagok eltolódnak és a su­gárzási. energia nyalábjának a (6) filmen jelentkező magasságát, illetve szélességét változtatják. 85 A jelzési áramokat a hanghullámokkal működtetett (13) mikrofon adja és azokat a i(14, 15) erősítők erősítik. A jelzési ener­giát bárminő más forrás is adhatja. Pél­dául távbeszélő vagy táviró áram, hang- 90 visszaadó készülék árama, távolbalátó vagy képátvivő berendezés képárama vagy más energiaforrás. A jelzési áramokat a (16) transzformátor primer tekercsébe vezetjük és azok a sze- 95 kunder tekercs két félrészében elektromo­toros erőt indukálnak. Ily módon áram fog folyni a következő áramkörben: a (16) transzformátor szekunder tekercsének felső fele, (17) huzal, (18) ellenállás, (19) huzal, 100 (11) szalag, közös (20) huzal, (16) tekercs. Minthogy ez az áramkör nagyjában in­dukciómentes ellenállásokiból áll, az áram keringése a feszültségnek a (16) transzfor­mátor szekunder tekercsében való induká- 105 lása után nagyon hamar megkezdődik és így az áram lényegileg fázisban van a fe­szültséggel. A (11) szalag eltolódik és moz­gásának latens képe keletkezik a mozgó (6) filmen. A (16) transzformátor szekunder 110 tekercsének alsó félrészében indukált áram útja a következő: (20) közös Ihuzal, (12) sza­lag, (21) huzal, (22, 23) induktanciák, (16) tranformátor szekunder tekercsének alsó fele. A (22, 23) induktanciák és az ezekkel 115 a rajzon feltüntetett módon kapcsolt (24) kondenzátor teljes szakaszú késleltető mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom