111690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a légköri levegő nedvességtartalmának befolyásolására

— 3 — helyezett hornyokba, egymástól kis tá­volságban illeszthetünk be. A levegővel szemben kisebb áramlási ellenállás mel­lett ily módon a nedvszívó anyagok na-5 gyobb mennyiségét helyezhetjük el, ame­lyeknek szárító hatása megelőző regene­rálás után több napig megmarad úgy, hogy a hűtőhatás esős időben sem szakad meg. 10 A szarufákkal és a (205, 206, 207) és (208) héjazattal alkotott aknákat fölül és alul (211, 210, 213) és (212) drótszitákkal szerel­jük fel, amelyek a levegő akadálytalan be- és kiáramlását teszik lehetővé. (214) 15 és (215) eltolható fedelek, amelyek az alsó padláskamráknak a felső padlás­kamrákkal való összekötését teszik lehe­tővé, ha ezeket az éjjeli órákban szárí­tandó anyag, mint például gyümölcs jó 20 eltartása céljából ennek kíméletes szárí­tására használjuk. (233) a tető alsó olda­lára helyezett hőszigetelő réteget jelöl. (216) és (217) beállítható óraművel for­gatható tárcsákat jelöl, amelyek a (218) 25 vízfürdőbe merülnek és a (203) falakban lévő nyílások előtt foglalnak helyet. Eze­ket a nyílásokat (219) lyukgatott bádogok védik és a (201) tér felől (220) és (221) to­lattyúk vagy csappantyúk révén zárha-30 tók. A padláskamrák ablakait (222, 223, 224) és (225)-tel, a (201) helyiség ablakait pedig (226)-tal jelöltük. Ez utóbbiak a (201) térnek lehűtött friss levegővel való megtöltése közben zárva tartandók. (227) 35 a (201) térből a, szabadba vezető kürtőt jelöl, amely alatt a (228) függesztőművön (229) ventilátor van. A (231) ernyővel vé­dett (230) lámpa a helyiség megvilágítá­sán kívül a légáramlás erősítésére is fel-40 használható. A felső padláskamrát a (232) közfal előnyösen két részre osztja. Hogy ezzel a berendezéssel a (201) háló­kamrát éjszaka szárított és hűtött levegő-45 vei lássuk el, a következőképen járunk el. Napkeltekor a (220) szellőztető csappan­tyút zárjuk, a (222) ablakot pedig kinyit­juk. Ekkor a küllég ez ablakon és a (210) nyíláson át a tető keleti lejtője alatt, a 50 (205) és (207) héjazat között elhelyezett ak­nákhoz és az ezekben lévő (209) nedvszívó anyagokhoz áramolhatik, amelyeket a napsugárzás felmelegít. Az aknákban fölfelé áramló, fölmelegített levegő magá-55 val viszi azt a vizet, amelyet a megelőző éjszaka a nedves levegő a nedvszívó anya­goknak adott át. Ezáltal a nedvszívó anyagok regenerálódnak és a következő éjjel nedvesség felvételére ismét alkalma­sak lesznek. 60 A nedves levegő a (211) nyíláson és a (224) ablakon át a szabadba távozik. Mi­nél magasabban van ez a (224) ablak, an­nál erősebb a légáramlás. Általában elő­nyös egyidejűen az ellentétes oromolda- 65 Ion lévő ablakot is kinyitni, hogy a friss levegő állandóan átáramoljék a fölső padláskamrán, minthogy a (211) nyílás­ból kiáramló levegő, különösen kezdetben, gyakran nagyon nedves és jobb a nappali 70 viszonylag száraz friss levegővel felhígí­tani, hogy a padlás falaira a víz átmene­tileg le ne csapódjék. A különösen nedves vidékeken az elhasznált levegőt a tető­gerincen át közvetlenü a szabadba kell 75 vezetni. A nap emelkedésével a nedvszívó anya­gok eleinte erősebben felmelegednek, majd délfelé a felmelegedés ismét csökken. A nedszívó anyagok minddadig száradnak, 80 amíg a (211)-nél távozó levegő abszolút nedvessége nagyobb a (210) -nél beáramló levegő abszolút nedvességénél. Ha ez az eset már nem forog fenn, akkor a (222) ablakot ismét zárjuk. Ezt az időpontot, 85 amelynek egészen pontos meghatározása a gyakorlatban nem különösen fontos, néhány könnyű kísérlettel egyszersmin­denkorra meghatározhatjuk ligy, hogy a megadott időpontban az ablak önműkö- 90 dően is zárulhat. A nedvszívó anyagok akkor lassan lehűlnek akkorra, amikor a (220) csappantyúk kinyitásával a (201) helyiség számára való friss levegő ned­vességmentesítésére használjuk fel őket. 95 Ez már naplemente előtt történhetik. A tető nyugati lejtőjét az első délelőtti órákban), jamíg még árnyékban fekszik, ugyanúgy mint éjszaka, a (201) helyiség­nek hűtött frisslevegővel való ellátására 100 használhatjuk. A friss levegő a (225) ab­lakon és (213) nyíláson keresztül a (206) és (208) fahéjazat alkotta aknába jut, itt a nedvszívó anyagot megszárítja és (212)­nél a nyugati oldalon lévő alsó padlás- 105 kamrába lép, amelyből a szükséglet sze­rint megnedvesített (217) tárcsákon át le­hűtve a (201) helyiségbe áramlik. Az el­használt levegőt a (229) ventilátor kiszívja és a (227) kürtőn át a szabadba juttatja, no Esetleg a légáram előmozdítására fel­használhatjuk a (230) lámpát is, amely­lyel a távozó levegőt felmelegítjük. Ha ventilátort nem alkalmazhatunk, pl. ha villamos áram nem áll rendelkezésre, 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom