111683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidrorezorcin előállítására
Az 571.972. számú német szabadalmi leírás oly eljárást ismertet, melynek értelmében egy vegyértékű fenolokat, melyek legalább egy további szubsztituenst tar-5 talmaznak, alkáli jelenlétében katalito•san hidrogénezünk. Az eljárás termékeiként hidroarómás alkoholokat kapunk, melyeknek már nincsenek savanyú tulajdonságaik. Ezzel szemben a találmány 10 szerinti eljárás termékeként kapott diihidrorezorcin egy diketon, illetőleg ciklohexenon-ol, melynek erősen savanyú tulajdonságai vannak. Ez a termék a jelenlevő alkálival stabil sót képez, ami azt a 15 további hidrogénezés alól kivonja. Ha ellenben dihidrorezorcint, illetőleg rezorcint alkáliák jelenléte nélkül hidrogénezünk, akkor egyéb termékeken felül hidroarómás alkoholokat kapunk. 20 1. példa. 110 sr. rezorcint 400 rész vízben, mely 40 sr. tiszta nátriumhidroxidot tartalmaz, feloldunk. Az oldathoz 5 sr. nikkelkatalizátort adunk, melyet egyenlő rész nikkel-25 karbonátból és sejtkovából hidrogénnel 500°-on 7 óra hosszat tartó hevítéssel állítottunk elő. A reakciókeveréket autoklávban 60°-ra hevítjük és 25 atm. nyomású hidrogén jelenlétében a hidrogénfelvétel 30 tökéletes megszűnéséig kavarjuk. Kihűlés után a katalizátorról leszűrünk, a szűrletet kongósavanyúra állítjuk be és kimerülésig éterrel kivonatoljuk. Az éteres kivonatból az étert ledesztilláljuk és 35 a maradékot 60°-on vákuumban szárítjuk. A leírt módon az ismert tulajdonságú dihidrorezorcinből mintegy 110 részt kapunk. Benzolból vagy eceteszterből való egyszeri kristályosítás tiszta terméket 40 eredményez. 2. példa. 110 sr. rezorcint 160 sr. metilalkoholban és 200 sr. 20%-os nátronlúgban feloldunk. Az oldathoz 5 sr. nikkelkatalizátort 45 adunk és a reakcióelegyet autoklávban 70°-on 15 atm. nyomású hidrogénnel mindaddig hidrogénezzük, míg csak a hidrogénfelvétel teljesen be nem fejeződött. A további feldolgozást az 1. példában 50 megadott módon végezhetjük. A termelési hányad az elméletinek 95%-a. 3. példa. 110 sr. rezorcint és 29 sr. kalciumoxidot 400 rész vízzel és 2 sr. nikkelkatalizátorral autoklávba helyezünk és a reakció- 55 elegyet 70°-on 15 atm. nyomású hidrogénnel hidrogénezzük. A hidrogénfelvétel befejezte után a katalizátorról leszűrünk, a szűrletbe telítésig széndioxidot vezetünk és azt az- 60 után vákuumban a kezdődő kristályosodásig besűrítjük. A maradékot koncentrált sósavval jól észlelhetően 'kongósavanyúra állítjuk be. Rövid ideig való állás után a dihidrorezorcinnek egy része kü- 65 lönösen tiszta alakban kristályosodik ki. A termék hátralékos részét az anyalúgból éterrel való kimerítő kivonatolással állítjuk elő. A termelési hányad az elméletinek legalább 95%-a. 70 4. példa. 110 sr. rezorcint 200 rész 50%-os alkoholban feloldunk és 76 sr. dietilamint adunk hozzá. Ezt követőleg az oldathoz 5 sr. nikkelkatalizátort iadunfc és a hidro- 75 génezést a fenti példákban megadott módon foganatosítjuk. A további feldolgozást az 1. példa szerint végezhetjük. A termelési hányad az elméletinek legalább 5. példa. 110 sr. rezorcint 400 sr. 10%-os nátronlúgban feloldunk és az oldatot 0.4 sr. palládiumklorür és 10 sr. adszorbciós szén hozzáadása után légköri nyomású hidro- 85 génnel rázzuk. A hidrogénfelvétel lassan már szobahőmérsékleten végbemegy és azt. a reakcióelegynek 45'*'-ra való felmelegítésével fejezzük be. A további feldolgozás az 1. példa szerint történik. 90 A termelési hányad az elméletinek 90 %L a. 6. példa. 110 sr. rezorcint 400 sr. 10%-os nátronlúgban feloldunk és 1 sr. platinatetráklorid, valamint 5 sr. adszorpciós szén hozzá- 95 adása után légköri nyomású hidrogénnel rázzuík. A hidrogénfelvétel már szobahőmésékleten megkezdődik és azt 40°-ra való enyhe felemlegítéssel fejezzük be. A további feldolgozás az 1. példa szerint 100 történik. A termelési hányad az elméletinek 97%-a. 7. példa. 110 sr. rezorcint és 344 sr. kristályos tercier nátriumfoszfátot (Na3 P04 ,10H2 0) 105
