111676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás járművek, különösen vasúti járművek laza kerekeinek kenésére és kenőkészülék ez eljárás foganatosítására

Megjelent 1935. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^BH'afr SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 111676. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Eljárás járművek, különösen vasúti járművek laza kerekeinek kenésére és kenőkészülék az eljárás foganatosítására. Huguenin Albert vezérigazgató Zürich. A bejelentés napja 1933. évi október hó 31-ike. A találmány eljárás járművek, különösön vasúti járművek laza kerekeinek kenésére, valamint kenőkészülék ez eljárás foganatosítására. A .találmány célja an-5 nak biztosítása, hogy az ily kerekek a jármű megindulásánál is, amikor a kerekek ágyazó- vagy futófelületeinek jó kenése a legfontosabb, a kenőanyag viszkozitásától és hőmérsékletétől teljesen 10 függetlenül, kifogástalan kenést kapjanak. E célból a találmány szerint akként járunk el, hogy a laza kerekek kenését mindaddig, míg azok kerületi sebessége bizonyos előre megszabható értéket meg 15 nem, halad', kényszermozgású nyomókenéssel foganatosítjuk, mely azután amaz érték túlhaladásakor önműködően öblítőkenésbe megy át. Az ezen eljárást foganatosító kenőkészüléknél a találmány 20 szerint mindegyik laza kerékkel legalább is egy olyan forgódugattús szivattyúnak tokja van forgathatóan összekötve, melynek helytálló excenterdug at ty új a és magában véve ismert módon sugár-25 irányban elmozgatható alkatrésszel szívó-és nyomó-térre osztott munkatere van. E munka térhez a laza. kerék olajozandó ágyazó felületei felé vezető csatornák csatlakoznak, az említett elmozgatható 30 alkatrész pedig az előre megszabható keréksebesség túlhaladásakor a forgódugattyús szivattyú szívó- és nyomóterének elválasztását a röpítőerő hatása alatt önműködően megszünteti, amikoris az-35 után a kenyőanyag már csak a készülék körülforgó részeinek hatása alatt bekövetkező öblítőhatás folytán jut a kerék olajozandó ágyazó felületeihez. A rajzokon a találmánynak két példaképpeni megoldási alakja, még pedig az 40 1—5. ábrákon az első megoldási alak látható, aholis az 1. ábra a vasiúti járműtengely baloldali végéinek metszete a 2. ábra I—I vonala szerint, a 45 2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint, a 3. ábra metszet az 1. ábrának III—III vonala szerint, a 4. ábra a keréktengelybe helyezett üre- 50 ges test oldalnézete, a 3. ábrán látható (n) nyíl irányában nézve, az !). ábra pedig metszet az 1. ábrának V—V vonala szerint. A A 6—11. ábrákon a másik megoldási 55 alak látható, aholis, a 6. ábra isimét egy vasúti járműtengely baloldali végének f iiggél yes hosszmetszete, még pedig ennek egy része a 8. ábra VI—VI vonala szerinti metszet, a 60 7. ábra a járimlűtenigelynek részben a 8. áibra VII—'VII vonala szerint függélyes metszete és részben oldalnézete, a 8. ábra vízszintes metszet a 7. ábrának VIII—VIII vonala szerint, a 65 í). ábra metszet a 6. ábrának IX—IX vonaila szerint, a 10. ábra metszet a 6. ábra X—X vonala szerint és végül a 11. ábra metszet a 6. ábrának XI—XI 70 vonala szerint. Az 1—5. ábráikon látható megoldási alaknál a helytálló (1) járműtengely furatába az üreges (2) test van helyezve, melynek két egymástól elválasztott (4, 75 5) tere van (2., 3. és 5. ábra). A (2) test