111631. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gépberendezés

— 164 — görbének (meződiagramimnak) két, vi­szonylag alacsony, (fi, fs) része, két vi­szonylag magas szélső (fa, fi) értéke (amplitúdója) és egy középmagas (fa) 5 része van. Ha a hornyok gyakorlatilag je­lentéktelen zavaró hatását elhanyagoljuk, ilyen mezőt oly módon létesíthetünk, hogy pl. két ellenkező irányú áramtól átfolyt, (131, 138) vezetőről gondoskodunk, melyek 10 együttesen olyan magnemotoros erőt éb­resztenek, melynek nagysága az (fi, fs) ré­szeknek felel meg. Ezenkívül egy (132. 137) vezetőkből álló tekercset is alkalma­zunk, ami a magnetomotoros erő értékét 15 az (fs) résznek megfelelő értékre emeli. Gondoskodunk továbbá két (133, 134) és (135, 136) tekercsről; ezek relatív áram­irányai az ábrából láthatók, pl. a kereszt egy a szemlélőtől távolodó, a pont pedig £0 a szemlélő felé tartó áram irányt jelent. E tekercsek két további (térbelileg) el­határolt mezőt keltenek, melyek a mag­netoimotoiros erő magas (f->, f<0 részeit hoz­zák létre. Egy ilyen görbealakú magneto-25 motoros erő segítségével a 10. ábrában jel­zett kommutáció elérhető. Mivel az ilyen kommutációviszonyok mellett az egész folyamat sokkal bonyolultabb, ajánlatos a gépet úgy kialakítani, hogy, amint ezt az 30 5. ós 6. ábrák leírásánál is feltételeztük, egyidejűleg mindig azonos számú tekercs koimmutáltassék. Míg az 1. ábrában feltételeztük, hogy a szinkrongenerátor szolgáltatta, illetőleg a 85 motorból felvett váltófeszültség az egyen­irányítás után közvetlenül megfelel a szükséges egyenfeszültségnek, addig a 11. ábrában felvettük, hogy mielőtt a külön­böző fázisfeszültségeket egyenirányítjuk, 40 a gépfeszültségeket egy más feszültógre kell áttranszformálnunk. Ez az eset pl. akkor állhat be, ha, vagy a szállítandó, illetve rendelkezésre álló egyenfeszültség, vagy a megfelelő áramerősség olyan nagy, 45 hogy a gép alkalmatlan méreteket öltene. De transzformátorok a'kalmazása más esetekben is lehet célszerű. Például az 1. ábrában feltételeztük, hogy a főegyen­áram maga alkalmas a forgórész kompen-50 záló tekercseléseinek táplálására. Igen nagy egyenfeszültségeknél, illetőleg igen nagy egyenáramú áramerősségeknél ez nagy hátrányokkal járhat, melyek a 11. ábrán vázlatosan jelzett foganatosítási 55 alakkal elkerülhetők. A 11. ábrában tGi, Pi—Po, Qi, Qs) és (Si, Sa) az 1. ábra ugyanazon részeinek felel­nek meg, (Kn—Kia)-tal vannak továbbá jelölve az (5) és (6) szorítókhoz legköze­lebb eső kommutátorok, melyeket, mint az 60 előzőkben, egyszerűség kedvéért főkommu­tátoroknak fogunk nevezni. E foganatosí­tási alaknál továbbá még egy további cso­port (Kai—Kae) kommutátort alkalma­zunk, ezeket segódkommutátoraknak mo- 65 vezhetjük. A két kommutátorcsoport közé bizonyos számú (Tj—Te) transzformátor van iktatva, melyek primer ós szekunder tekercselésekkel vannak ellátva. Egyszerű- • ség kedvéért a következőkben feltételez- 70 ziik, hogy a (Gi) szinkrongép generátor­ként jár, ez ecetben a (Pu-—Pie) tekercse­léseket primertekercseléseknek, a (Pai— Pao) tekercseléseket szekundertekercselé­seknek fogjuk tekinteni. Ha feltételezzük, 75 hogy a gép úgy van beállítva, hogy a (Kii—Kic) kommutátorok a váltófeszültsé­get helyes módon az 5—5 pontok közötti egyenfeszültséggé alakítják át és ha a (Ti—Te ) transzformátorokat az egyszerű- 80 ségkedvéért egyelőre eszményi transzfor­mátoroknak vesszük, ÜZRZ ha ezek mágne­sező árama és egyéb üres járási kompo­nense elméletileg zérus, akkor a (Kai— Kae) kommutátoroknak is helyes módon 85 kell kommutálniok és olyan áramerősségű kisfeszültségű egyenáramot kell szolgál­tatniok, hogy ez megfelel a primeroldalra átszámított, szekunderoldalon leadott egyenáramnak. A 11. ábra szerint az ily 90 módon egyenirányítóit primeráram a (Qi) és (Si) kompenzálótekercselések táplálá­sára van felhasználva. A (Kn—Kic) kom­mutátorok kommutációjának ellenőrzése céljából az (eio) kefe egy (CIT) segédkefé- 95 vei van ellátva, ezekből két (150) ós (151) veizetéik az (R) jelfogóhoz vezet. A jel­fogónak az a feladata, hogy az (Sa)^ iga­zítótekercselóst oly irányú és erősségű árammal lássa el, hogy a helyes kommá- 100 táció fennmaradjon, illetőleg ismét helyre­álljon. Hasonló berendezések a szakiroda­lomból, pl. a 388.061. és 392.950. számú an­gol szabadalmi leírásokból már ismerete­sek. Más fajtájú, pl. elektromechanikus 105 jelfogók is használhatók, amennyiben úgy vannak megalkotva, hogy a különböző irányú hibaimpulzusok őket különböző­képen befolyásolják. Az is elképzelhető, hogy az (5, 6) pon- no tok a főkommutátorokként elrendezett (Kai—K20) kommutátorokhoz vannak kap­csolva, míg a (Qx, Si) kompenzálótekercse­lések a segédkommutátorokként bekap­csolt (Kn—Km) szekunder kommutátorok- 115 hoz vannak kapcsolva. Ez az elrendezés akkor lehet célszerű, ha már maga a ge­nerátor viszonylagosan nagy feszültséget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom