111630. lajstromszámú szabadalom • Kartotékrendszer és hozzávaló tartó

Mejrjelent 1935. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111630. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY Kartotékrendszer és hozzávaló tartó. Láng' István tanuló Budapest. A bejelentés napja 1934. évi január hó 22-ike. A találmány kartotékrendszer, amelynek lapjain a lapok jelzéseinek felvételére rendelkezésre álló hely az eddig ismertekhez képest lényegesen meg van 5 növelve. Ezzel a kartotéklapokkal elérhető beosztások tagolhatósága igen nagy mérvben megnövelhető s így a rendszer használati terjedelme az eddigiekét többszörösen felülmúlja. 10 A taláimánybeli kartotékrendszer az eddig ismertektől abban különbözik, hogy lapjain a jelzések felvételére való nyúlványok egynél több lapszél mentén változnak. így pl. a jelzések felvételére 15 való nyúlványok két egymással szomszédos lapszél mentén váltakozhatnak és ez esetben a lapokat a találmány szerint sajátosan kiképezett tartójukban sarkukra állítva helyezhetjük el, pl. úgy, hogy a 20 tartóban elhelyezett lapok függélyes szimmetriavonala átlósirányú legyen. A találmány szerinti kartotékrendszer lapjain a jelzések felvételére való nyúlványok azonban két vagy három szom-25 szédos lapszél mentén váltakozva is alkalmazhatók, imimellett a lapokat tartójukban csak alsó szélük körzetében ágyazzuk, mág a két oldalszél legnagyobbrészt, a felső szél pedig teljesen 30 szabadon van. és a tartóban elhelyezett lapok függélyes szimmetriavonala célszerűen az oldalfelezőbe esik. Az új kartotékrendszer lapjai célszerűen az írás lemosását megengedő 85 anyagból, pl. celluloidból vannak. A lapok felvételére való tartónak a lapok számára V-alakú felfekvési felülete van az esetben, ha a lapokat benne sarkukra állítva tartjuk, mág az esetben, ha 40 a lapokat alsó szélükön ágyazzuk a tartóban, annak felfekvési felületét célszerűen LJ-alaku keresztmetszettel képezzük ki, amely a lapoknak csak alsó szélét és a két oldalszélnek alsó végét fogja körül, míg az oldalszélek többi részét és 45 a felső szélt egészben szabadon hagyja. A tartóba helyezett kartotéklapok alkotta tömböt egyik végénél a tartó szilárd vagy eltolható hátfala támasztja meg, míg a tömb másik végét beállít- 50 ható támasztászerkezettel, pl. rugózó fogószerű szerkezettel, vagy meghajlított lemezrugóval támasztjuk meg, amelyek végeikkel a lapoknak a tartón levő felfekvési felületeibe vagy azok mentén 55 levő hornyokba kapaszikodnak. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kartotékrendszer két példaképeni foganatosítási alakja látható, még pedig az 1. ábra az egyik foganatosítási alak 60 lapjainak távlati képe, a 2. ábra a másik foganatosítási alak lapjainak ugyanilyen ábrázolása, a 3. ábra az 1. ábra szerinti lapokat tartójukkal együtt mutatja távlati nézet- 65 ben, részben metszi ve, a 4. ábra pedig a 2. ábra szerinti lapokat tünteti fel tartójukban, homloknézetben, részben függélyes metszetben, imíg az 5. ábra a 4. ábra felülnézete. 70 Az 1. ábra szerinti foganatosítási alaknál az (1) kartotéklapoknak a jelzések felvételén való nyúlványai a (2) és (3) széleken váltakoznak, pl. úgy, hogy az Ál, As, Aa . . .-tói Ml, Ma, Ms . . .-ig 75 terjedő jelzéseket tartalmazó nyúlványok a (2) széleken, az Ni, Ns, Na . . .-tói Zi, Z2

, Z.i . . .-ig terjedő jelzéseket tartalmazó nyúlványok pedig a (3) széleken vannak egymáshoz képest eltoltan alkalmazva. 80