111610. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légi járművek, főként repülőgépek kívánt repülési magassága megtartására
- 5 -hát a repülőgép függélyes sebességének megfelelően állítódik el. Ezt a mozgást az (1) mutatót beállító (40) emelő egyik végével közöljük, míg ez emelőn másik 5 végét a (41) ameroid légsúlymérő állítja be-Ha az (57, 58) és (59) elemeket elhagynék, az (54) kar kitérése arányos lenne a függélyes gyorsulással. így az (1) mutató a 3. ábrabeli szabályozóberendezést 10 a magasságmérő kitérésének és a függélyes gyorsulások különbségének megfelelően állítaná el. A két mérőműszer kitérésének egymásra hatása helyett a két mérőműszer erőhatá-15 sát is összehasonlíthatjuk, mint az az 5. ábrából látható. Az 5. ábra szerint a (41) és (42) műszerek membránjai rúddal öszszekötöttek, mely az (1) mutatót állítja be, mimellett a mutató a (60) csap körül 20 lengethető. A 3. ábrabeli berendezés eddigi leírásánál a (34—39) hivatkozási számokkal jelölt elemeket még nem vettük figyelembe. A (18) tengelyen (34) fogasív felerősített, 25 mely a hidraulikus (36) csillapítóberendezés szárnyaskerekét hajtó (35) fogaskerékkel kapcsolódik. A (36) csillapítóberendezés tokja nincs rögzítve, hanem forgatható és forgó mozgását a (37) ten-30 gellyel a (22) csillapítóberendezés szárnyaskerekével közli. E csillapítóberendezés a hozzávezetett mozgást majdnem csökkentés nélkül adja át a (23) elemnek és a (8) tárcsának. Mindaddig amíg az (1) 35 mutató a (2) kontaktuspad fölött van, a (22) csillapítóberendezés fojtócsatornái nyitottak. Amint azonban az (1) mutató legnagyobb mértékben tér ki és a (39) vagy (39') kontaktüst érinti, a (38) elek-40 tromágnes bekapcsolódik. Ez az elektromágnes, mint a 3a ábrából látható, horgonyára szerelt tolattyúval a (22) csillapítóberendezés fojtócsatornáit zárja, úgy hogy a szárnyaskerék a csillapítóberende-45 zés tokján belül már nem állítható el, a csillapítóberendezés tehát teljesen merev. A (34, 35) és (36) elemek csillapító hatása aránylag kicsi, úgy hogy a szárnyaskerék a tokon belül könnyen állítható, 50 amíg a csillapítóberendezésen át vezetett visszavezető mozgás sebessége kicsi. Ebben az esetben a (34') rugó, mely a csillapítóberendezés tokját állandóan ellentétes értelemben akarja forgatni, mint a 55 szárnyaskerék, fogja forgatni a tokot és azzal együtt a (37) tengelyt. Ez a forgómozgás, minthogy a (34') rugó a (34) fogasív emelőkarjának körülbelül felén felerősített, kisebb, mint az a forgómozgás, mely (34) fogasív gyors elfordulása- 60 nál a tokban majdnem mereven forgó szárnyaskerék a (37) tengellyel közöl, minthogy a száraiyaskereket a (34) fogasív külső kerülete, tehát a fogasív emelőkarjának vége mozgatja. Ennek a (35) csillapítóberende- 6«r v zésnek működésmódja tehát főként a különböző hosszúságú emelőkarokkal való elállítása folytán olyan, hogy gyors visszavezetőmozgásoknál szinte merev tagként hat, lassú visszavezetőmozgásoknál pedig 70 a (37) tengelyre csak a visszavezető mozgás részét adja tovább. Az eddig leírt berendezés működésmódját a feltevés kapcsán magyarázzuk, hogy, a repülőgépet 1000 méteres magasságból 75 2000 méteres magasságra kell emelni. Amint a repülőgép vezetője a magasságmérőn az új, 2000 méteres, magasságot beállította, az (1) mutató egyik irányba megfelelő mértékben igyekszik kitérni. 80 Minthogy azonban e kontaktuspálya hoszsza csak mintegy 50 m magasságkülönbségnek felel meg mindkét oldalon, az (1) mutató azonnal a (2) kontaktuspálya végén levő egyik kontaktusra, pl. a (39) kon- 85 taktusra kerül és így a (22) csillapítóberendezés rúgalmassága megszűnik. Az (1) mutató addig marad elállított helyzetében, amíg a repülőgép 1950 m magasságot el nem ér. A csillapítóberendezés tehát me- 90 rev marad és a motor szakaszosan ugyanabban az értelemben kapcsolódik be, úgy hogy a mótor a (21) kart a hajtóerő növelése értelmében állítja be. Amíg a (22) csillapítóberendezés merev, a másik (36) 95 csillapítóberendezés a (15) motortól a (8) tárcsára átvitt visszavezető mozgást késlelteti, mimellett a késleltetés mértékét a (34') rugó feszültsége határozza meg. Ez jgyakorlatilag annyit jelent, liogy a (21) 100 szabályozókar abban a pillanatban, amelyben a mutató a (39) végkontaktust elhagyja, jobban elállított, mintha csillapítóberendezést nem alkalmaznánk. Amint azonban (1) mutató a kezdeti helyzetbe 105 visszamentével a mótor visszavezető mozgása értelmét változtatja, a (36) csillapítóberendezés hirtelen visszafordul, úgy, hogy majdnem teljesen mereven hat. így (21) emelő visszaállításának mértéke na- 110 gyobb mint ami az (1) mutató visszamozgásának megfelel. Azalatt tehát, míg az (1) mutató a (39) kontaktustól rajzolt középállásba jut, a repülőgép hajtómotorát erősen fojtjuk. 115 A 6. ábrabeli kiviteli alak hatásmódjában a 3. ábra szerinti berendezéssel egyezik. A (22) csillapítóberendezés itt (3.
