111607. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű függélyes desztilláló kemence

— 2 — kai való benső érintkezését előmozdítja. Ez a körülmény a hőátadást rendkívül fokozza. A hőkicserélődés igen gyorsan megy 5 végbe, úgy, hogy rendkívül gyors hőfokcsökkenés létesül alulról felfelé való irányban, tehát megfordított irányban, mint amilyenben az anyag az (a) kamrában lesülyed. Ily módon megvalósulnak a 10 gazdaságos tüzelés legkedvezőbb körülményei és melléktermékekben a legjobb kitermelést érjük el. Azt is elérjük még, hogy a füstgázok hőfoka a kemence felső részéből való tá-15 vazásukkor mindig rendkívül alacsony, az (1) gyűjtőcsatornáikban a kemence hőkihasználását ily módon rendkívül megjavítottuk. A fűtést nagy fűtőértékű vagy alacsony fűtőértékű gáz segélyével végez-20 ziik, melyet az (m) égők segélyével a vízszintes (ml) csatornába vezetünk, mely a kemence fenekétől bizonyos távolságban van elrendezve. A hőmérséklet, mely ebben a tüzelőosatornában uralkodik, na-25 gvon magas lehet, amint ez gázretorták vagy kokszkemencék fűtésénél általában szokás. Az (m) égők felett elrendezett (m2) szemlélőnyílásokon át megfigyelhetjük az égés lefolyását. 30 Az (a) desztillációs kamrákat elválasztó falak alsó részei úgy vannak kiképezve, hogy a már desztillált anyagban foglalt hőt egészében visszanyerhessük. Ez a hővisszanyerés több tényező egy-35 idejű közreműködésével valósul meg. a) Az égést tápláló levegő közreműködésével, amely az (n) rekuperálócsatornákban kering, melyekbe az ezek alján elrendezett és öntvényből készült (nl) gyűjtőn 40 át hatol be; ezek az (n) rekuperálócsatornák a (k) fűtőesa,tornákon alul ezelc meghosszabbításában vannak elhelyezve. A levegő mennyiségét minden fűtőaknához külön egy (n2) csappal szabályozzuk. Ezek-45 ben a rekuperálócsatornákban is (n3) téglák vannak beépítve, melyek tengelyirányban válaszfalakat képeznek, hasonlóan, mint a fűtőcsatornák a (k2) téglái. b) Az (o) kazánokban cirkuláló víz se-50 gélyével, mely kazánokat a kamrák falai képezik a kemence alsó részén; a víz kisebb-nagyobb mórtékben elgőzölöghet, a kazánokban Való cirkulációja sebességének megfelelően; az így keletkezett gőz 55 a kazánok felső részén oldalvást elhelyezett (ol) nyílásokon át közvetlenül behatolhat az (a) kamrába. A gőz áthaladva a desztilláció maradékain, közvetlen érintkezés útján visszanyeri az ezen maradékokban tartalmazott hőt. A desztil- 60 lációs övben a kemence felső részén a gőz megkönnyíti a desztillálást, valamint a hőkicserélődést. c) Egy gőzáram segélyével, mely független attól, melyet b) alatt ismertettünk 65 és mely a kemencében jön létre a hővisszanyerés révén. Ezt a gőzáramot ugyanis az (a) kamrákba, ezeknek rövidebb falain át, a (p) csöveken befuvatjuk. Az anyag a kemencéből távozva, ily 70 módon már tökéletesen le van hűtve azon pillanatban, mikor az oszcilláló (q) zárószervekre érkezik; ezeknek mindegyike, amely a megtelelő (a) kemencekamra által tartalmazott anyag súlyát hordja, 75 egy olyan darabból van, amely a vízszintes (ql) tengely körül lenghet és melynek alsó része olyan csészealakú, amely hengerfelület egy részének felel meg. Ezek a zárószervek (ql) lengési tengelyükkel 80 úgy vannak elhelyezve, hogy követik mindegyik kamra hossztengelyét oly módon, hogy az anyag kiürítését a kamrák egész hosszában egyenletesen végzik. E zárószerveket egymástól függetlenül a 85 kézzel működtetett (q2) emelőkkel működtetjük. Azonban mechanikusan is vezérelhetők, pl. valamennyi ilyen emelőnek a (q3) vezérlőrúddal való összekötése útján. 90 Ha a desztillálandó anyag elég nagy arányban poralakú, nevezetesen, ha a fentebb ismerteti beágyazó eljárást alkalmazzuk, úgy a kemence alsó részének tömítését egyedül ez anyag bizonyos ré- 95 tegmagasságának segélyével oldjuk meg, mely a lengő (q) zárószervek, illetve hordozók és az első (bl) gázelvezető nyílás között foglal helyet. Ha azonban a desztillálandó anyag I0i olyan méretű darabokból áll, melyek kielégítő tömítést nem. szolgáltatnak, úgy szükséges, hogy a lengő (q) zárószervek alatt egy vízzárat helyezzünk el, amely tökéletesen tömít. io Ezt az elrendezést a 6. és 7. ábrák mutatják, melyek a 4. és 5. ábrák alsó részének függélyes metszetei, csak a szerkezet e változatát tekintetbe véve, nagyobb léptékűek. 11 Ez a zárószerv egy négyszögletű (s) tartályból áll, mely körülövezi a kemence kiürítő nyílását és vizet foglal magában, mely víz a vízzárat képezi és melybe a (t) csészének lefelé irányuló (t) karimája ll van süllyesztve. Ez a csésze fiók módjára