111598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a textiliparban hasznosítható növényi rostok elállítására

— 2 — növényi eredetű, amilyen pl. az olívaolaj, még pedig előnyösen a második sajtolásból nyert olívaolaj, mimellett az emulzióhoz szublimátot vagy más olyan szert 5 adunk, mely a baktériumok fejlődését és, illetve vagy az erjedést megakadályozza, vagy hátráltatja. Az így kapott rostok alkalmasak arra, hogy azokat kártoló, nyújtó és más a textiliparban használatos 10 eljárásnak vagy műveletnek vessük alá. A gyakorlatban az eljárás különösen a növény kicséplése után visszamaradó anyag kezelését célozza, lehetséges azonban, hogy ez az anyag nem eléggé száraz, 15 mely esetben azt itatás vagy nedvesítés előtt száríthatjuk. Ez az itatás vagy nedvesítés vizet tartalmazó tartályokban vagy kádakban, vagy pedig megfelelő hőmérsékletű vízzel való permetezéssel tör-20 ténhet, baktériumölő, vagy erjedéstgátló szernek a vízhez való hozzáadásával vagy enélkül. Az itatás vagy vízbemártás célja a rostok puhává és hajlíthatóvá tétele, míg a többi részek kemények és töréke-25 nyek maradnak. Elégséges itatás után az anyagot a tartályból kivesszük és 35° C hőmérsékletű közegben szárítjuk. Ha azonban az anyag eléggé száraz természetű, a kiindulási 30 anyagot szárítani nem kell és az itatási vagy nedvesítési művelet is elmarad. Ha az anyag eléggé száraz vagy ha azt elegendően szárítottuk, rétegekbe rakjuk és mindegyik réteget szublimát, szalicilsav 35 vagy más baktériumölő, vagy erjedéstgátló szer vizes oldata hatásának vetjük alá, még pedig előnyösen úgy, hogy az oldatot az anyagra permetezzük. Permetezés után az anyagot tetszőleges módon, 40 pl. hengerek között való törés útján lágyítjuk. Ezután az anyagot tiloljuk vagy rázzuk, hogy a fás részeket eltávolítjuk, ezt követőleg pedig növényi eredetű olajoknak vízben való emulziójával újból 45 permetezzük. Megfelelő pl. a második sajtolású olívaolaj. A második permetezéssel kellő mennyiségű szublimátot, szalicilsavat Vagy más baktériumölő, vagy erjedéstgátló szert bekelezhetünk a feldolgo-50 zott anyagba. Az eljárás lehetővé teszi lennek és kendernek úgy magtermésük, mint rostanyaguk szempontjából való termesztését, minthogy mindkét termést ugyanazon nö-55 vényből nyerhetjük, úgy hogy oly lenfajták, melyeket" jelenleg csak az olajmagvak) nyerése céljából termesztenek, ezentúl rpstanyaguk kedvéért is termeszthetők. Ily növényeknek, mint pl. a magvától már megszabadíttatott az olajlen és a vad 60 kender szalmája rostos tulajdonságait a találmány szerinti eljárás segélyével viszszanyerheti. Az eljárás kiküszöböli a szokásos áztatást, az anyag továbbá akár zölden, akár hulladék alakjában feldől- 65 gozható. Az eljárás elvileg kétféle lehet és pedig száraz, mely eredetileg száraz természetű anyag kezelésére vonatkozik, míg az eljárás másik változata szerint zöld szalmát baktériumölő és, illetve vagy 70 erjedéstgátló szerrel vagy anélkül forró vízben körülbelül 24 órán keresztül nedvesítünk. Az eljárással nyert rostok kottonizálhatók, hogy a rostokat fonásra alkalmas alakban nyerjük. Az eljárás gyakor- 75 lati példája a következő: 539 kg kicsépelt kanadai lenszalmát 35° C hőmérsékleten egy órán át szárítunk. A megaszalt szalmát ezután kivesszük és vízzel és baktériumölő vagy erjedéstgátló 80 oldattal, mint pl. szublimát, szalicilsav és, illetve vagy más alkalmas baktériumölő vagy erjedéstgátló szernek vízben való oldatával permetezzük, 30 gr. szublimátot számítva liter vízre. Szárítása 85 után az anyagot kétszer lágyítógépen (tilológépen) vezetjük át, azután pedig rázó és törő műveletnek vetjük alá. A kapott rostok azonban elég durva strukturájúak, fás anyagoktól nem teljesen mentesek, 90 azonban mégis hajlékonyak. A rostokat ezután padlón kiterítjük és pl. előnyösen második sajtolású olívaolaj és forró víz keverékével való permetezés révén nedvesítjük. Utóbbi esetben kismennyiségű bak- 95 teriumölő és, illetve vagy erjedéstgátló szert, pl. szublimátot adunk a keverékhez, melyben Vi rész olajat és 3

/í rész vizet alkalmazunk. A rostokat utóbbi keverék behatásának azért vetjük alá, hogy a rost 100 természetes olajtartalmát, melyet a magok felvettek, pótoljuk. A kapott anyag azután kóc alakjában kártoláshoz, fonáshoz kész. Az említett mennyiségből 176 kg kócot kapunk, ami kb. 31.5%-os hozadék- 105 nak felel meg. Szabadalmi igények: 1. Eljárás a textiliparban hasznosítható rostok előállítására lenből, jutából, kenderből, kokuszdiórostból, ramiéből vagy no rheából, pálmalombból, kaktuszlombból, jeruzsálemi (földi) articsókából, rekettyefélékből, továbbá e növények, kiváltképen a len, kender, ramié és ko-