111595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állati szőrmék nyírására

— 3 — szánva; a felületnek azonkívül oly esz­közei is vannak, amelyeknek az a rendel­tetésük, hogy a szőrméknek vetődését, csúszását vagy a tulajdonkópeni nyírás 5 alatt helyükről való elszakítását meg­gátolják és így a szőrmét oly helyzet fel­vételére késztessék, hogy oldalfelülete sza­bályos alakú legyen. A találmány egyik sajátosságának meg-10 felelően a szőrmék hordfelületeként elő­nyösen hengeres vagy csaknem hengeres (22) forgódobot alkalmazunk. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál a dobnak egész kerülete mentén (22') vája-15 fcai vannak (3. ábra); e vájatok mindegyi­kében egy-egy (21) acélszalag van (4. ábra), amelynek a dob forgásirányában lejtős fűrészfogszerű (37) csúcsai vannak, E fűrészfogak a szőrme megakasztására, 20 í'agvatartására valók. A berendezés továbbá még oly eszkö­zökkel is éi van látva, amelyek a szőr­méknek a dobon való jó rögzítését bizto­sítják. 25 Avégből, hogy a dobot a szőrmék le­vétele után a hozzátapadó hulladékoktól és szőrszálaktól megtisztítsuk, két foga­zott (33) és (34) hengert és egy helytálló (35) kaparót alkalmazunk. A (22) dobbal 30 való érintkezése közben forgó (33) henger a hulladékokat magával viszi; e hengert a (34) henger tisztítja, amelyet viszont a (35) kaparószéle kapar; ez a kaparó a hul­ladékokat a (36) edénybe szállítja. 35 Az 5. és 5a. ábrák a találmány szerint kiképezett n yomógör gőrendszer t mutat­nak. E nyomógörgők nyomásnak a szőr­mékre való kifejtését teszik lehetővé, amint azok a szőrmékre ráfekszenek, e 40 nyomás lehetővé teszi a szőrméknek a (21) fogazott szalagokhoz való erőteljes hozzátapadását, mi mellett azonban az em­lített szőrmék úgy rögzíttetnek, hogy sző­rös felületük szabályos, felvetődött he-45 lyektől mentes alakot vesz fel, még pedig tekintet nélkiil arra, hogy a szőrme vagy a szőrözet vastagságában milyen egyenet­lenségek vannak. Ezek az eszközök a rajzon feltüntetett 50 kiviteli alaknál lényegileg a (20) görgők sorából állanak (3. ábra), amelyeknek kö­zös (45) tengelyük van és amelyeket tet­szőleges hajtószerkezettel hajthatunk, (20') itt e tengely számára való hajtóesz-55 közt jelöl, amely hajtóműnek fogaskere­keként van ábrázolva. A rajzokon feltüntetett kiviteli alaknáil továbbá oly eszközöket is alkalmazunk, amelyek a görgők és a dob közötti távol­ságot a szőrme és a szőrréteg vastagsá- 60 gának függvényeként önműködően állít­ják be. E nyomógörgők különféle szerkezetűek lehetnek. Az 5. és 5a, ábrák egy görgő példaképieni szerkezeti megoldását mu- 65 tatják. E kiviteli alak szerint a görgők helytálló (39) tengelyen csuklósan meg­erősített (38) karomszerű rész hordja. A (40) rugó a (38) karom és az állványon rögzített (41) rúd között van összenyomva, 70 A karmot a (43)-iban csuklósan felerősí­tett, csavarmenetes (42) szár hordja; e szár szabadon megy a (41) rúdon keresz­tül és felül két (44) csavaranyát hord, amelyek a görgő és a dob közötti távoil- 75 ság beállítását teszik lehetővé úgy, hogy a doboit a görgő nem érinti, ha a gép üre­sen fut. A görgőt a (45) tengely forgatja, amelyen a görgő belsejében ágyazott (46) vastagított rész van felékelve. E v&áta- 80 gításnak négy (47) vége van, amelyek a görgő (49) belső oldalán alkalmazott négy (48) lyukba tolódnak. A (48) lyukak át­mérője a (47) végek vagy csonkok átmé­rőjénél nagyobb és a (20) görgő fúratának 85 átmérője a (45) tengely átmérőjénél na­gyobb; ezzel lehetővé tesszük, hogy a görgő felemelkedjék, ha a szőrme el­vándorol alatta, — mimel'lett a tengely helyben marad — és a négy (47) csonk a 90 görgőt továbbra is hajtja. A kezelendő szőrmék, pl. házinyúl-, bá-Támyiszőrmék és hasonlók, középső részü­kön rendszerint vastagabbak, mint a szé­leken. Az imént leírt szerkezet a szőrme 95 összes részeinek erőteljesen a dobhoz való tapadását teszi lehetővé. A szőrös oldal tehát nem pontosan párhuzamos a dob­felüileittel, azonban nincsenek felvetődött részei és ráncokitól és egyenetlenségektől íoo mentes, A, 6., 7. és 8. ábrián oly szerkezet lát­ható, amely a borotváló vagy nyírókó­szüléfc önműködő munkáját teszi lehe­tővé. 105 Az ábrákon (51) az önműködő mozgást kiváltó nyomóhengert jelöli. Ez az (51) henger az (53) tengelyen felékelt (52) ka­rokban forog. Az (53) tengely szabadon] leng az állványzaton rögzített (54) tar- no tokban. A végén (56) emelő van felékelve, amelyet az erős (57) rugó állandóan az (58) nyíl irányában húz. Az (56) emelő • löketélt balról az (51) henger határolja, amely a (22) dobhoz ütközik. Aa (59) ten- 115 gely szabadon forog az állványzaton rög-

Next

/
Oldalképek
Tartalom