111569. lajstromszámú szabadalom • Fűtőszerkezet

Emiiéi a kiviteli alaknál a füst járatot csonkakúp alakú szerkezeti elenxek alkotják. A csonlkakúp alakú (B—G) elemek mindegyike, legkisebb átmérőjű részén, 5 fedőlappal ellátott, melyen a töltő- és a levegőakma bevezetésére, továbbá a füstgázok átbocsátására nyílás van. Mindegyik (B—G) elem legnagyobb átmérőjű része illeszkedik az őt megelőző elem leg-10 kisebb átmérőjű részéihez. A füstgázokat átbocsátó (K) nyílások az egymást követő elemeken, egymáshoz képest, 180°-kal eltoltak, mint azt a 3—8. ábrák mutatják. Az egyes (B—G) elemeken a töltőnkna és 15 a levegőakna számára hagyott nyílásokon haladnak át a (H, J) töltő- és levegőakna, mimellett a töltő- és levegőakna akként merevíti a fűtőszerkezetet, hogy áthaladva a B—G elemeken, azokat elcsúszás el-20 len biztosítja. A (H) töltőaknát és a (J) levegőaknát hosszmetszetben a 12. ábra mutatja. Az ábrában feltüntettük, hogy a (H) és (J) aknák különálló részek és a (J) akna a 25 (H) aknában kiképezett hornyokba illeszkedik, amint azlt keresztmetszetben a 11. ábra is mutatja. A tüzelés megkezdésekor a levegőaknát elzárjuk, a 15. ábrán feltüntetett csőelzá-30 rót és a hamutér kétszárnyú ajtaját nyitjuk. Amint a láng alatt már parázs van, iá töltőaknát megtöltjük és egyidejűleg a hamutér ajtaját zárjuk. A levegő bevezetése ekkor csak az (Sz) szabályozó nyílá-35 sokon át történik. A füstgázok körülöblítik a töltőaknát és így az abban lévő tüzelőanyagot melegítik. A gázdús tüzelőanyagok elgázosítása tehát már a töltőaknában, megindul. 40 Amint a töltő'aíknából utánömlött tüzelőanyag is izzásba jutott, az (Sz) légsziabályozó nyílásokat is elzárjuk és a (J) levegőbevezető akna zárószerkezetét nyitjuk. A levegőaknán ekkor beáramló le-45 vegő is előmelegített, minek folytán a töltőaknában keletkező gázok gyakorlatilag füst nélkül égnek el. Hatásosabb előmelegítés végett a levegőlakna nagyobb hőközlő felületet nyújtó bordázattal ellá-50 tott, mint azt a 11. ábra keresztmetszetben, mutatja. A 11. ábra szerinti levégőbevezető akna további tökéletesítést mutat. Eszerint ugyanis a bordázatot akként képezzük ki, 55 hogy az a levegőáramot kettéosztja és a levegőakna hossztengelyére merőleges utolsó borda a levegőt két irányba tereli. A. találmány értelmében a töltőakna és a levegő bevezető akna is több részből építhető fel. Ilyen megoldásit mutat hossz- 60 metszetben a 10. ábra. Mindegyik elein a megelőző peremébe illeszkedik. A több részből álló töltő- ós levegőakna összeállítását a találmány szerinti fűtőszerkezet egy részét hosszmetszetben, feltüntető 9. 65 ábra mutatja. Ennél a megoldásnál is a (B—G) szerkezeti részek a ífüstjáratot képező elemek. (H) és (J) a több részből öszszeállított töltő- és levegőakna, míg (K) a füstgázokat átbocsátó nyílások. Ennél 70 a kiviteli alaknál: a szükséges merevítést a® biztosítja, hogy a töltő- és levegőakna illeszkedő részei egymást átlapolják. A találmány szerinti fűtőszerkezet keresztmetszete természetesen a körtől el- 75 térő is lehet. így pl. a 13. és 14. ábrák háromszögikeresztmetszetű kályhákat mutatnak a (K) ifüstátbocsátó nyílás különböző elhelyezésével. A 16. és 17. álbra a találmány értelmé- 30 ben több résziből összerakott füstradiátort kereszt- és hosszmetszetben mutat. A hőátadó felület növelésére nemcsak a radiátor külső köpenyét vettük körül (L) csatornákkal, [hanem a gyűrűkeresztmetszetű 85 radiátor belső felületét a radiátor hossztengelyén átmenő lemezekkel is elláttuk, mint azt a radiátor keresztmetszetét feltüntető 16. ábra mutatja. így tehát a füstradiátort három cstaítornarendszer képezi, 90 melyek közül a középső vezeti a füstöt, míg a két szélső a hőközlő felület növelésére való. Szabadalmi igények: 1. Fűtőszerkezet, amelyre az a jellemző, 95 hogy toldataikkal egymásba fogó és ezáltal külön rögzítő szervek nélkül merev egységet képező, oly elemekből felépített, amelynek külső palástja körül a hőt felvevő közeget (pl. levegőt) 100 vezető csatornák elrendezettek'. 2. Az 1. igénypontban védett szerkezet kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy szerkezeti elemei, legalább részben, egymásba sülyeszthető idomdara- 105 bok (pl. csonka kúpok), 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védeti szerkezet kiviteli alakja, melyet több egymásra helyezett (B—G) elemből álló részét rögzítő (H, J) akna jellemez. ^q 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében védett szerkezet kiviteli alakja, melyre