111561. lajstromszámú szabadalom • Átváltozó képek, szövegek és színek, valamint eljárás azok előállítására

Megjelent 1935. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍP SZABADALMI LEIRAS 1115431. szám. — IX/h. osotály. Átváltozó képek, szövegek és színek, valamint eljárás azok előállítására. Bálint János grafikus, lapszerkesztő Budapesten. A bejelentés napja 1932. évi november bó 28-ika. A találmány olyan kép. vagy szöveg, amely minden mechanikai, vagy optikai szerkezet felhasználása nélkül változik, tisztán a szemlélő vagy a kép, illetőleg 5 szöveg helyzetváltoztatása folytán. Az eddig forgalomba hozott hasonló célra való reklámok vagy képek kivétel nélkül valamely mechanizmus vagy megvilágítási effektusok felhasználásával ké-10 szültek és többnyire optikai, fényképészeti úton, rasterrel állították őket elő cs a rasteren keresztülnézve lehetett hol az egyik, hol a másik képet látni, hogy változásokkal a szemlélőben a kiváncsi-15 ság felkeltését fokozzák. A találmány szerinti kép, illetőleg szöveg vagy szín —• a fentiekkel szemben — mint mondottuk, semmiféle segédeszközt nem igényel. 20 A találmány szerint szalagokra szabdalt két vagy több különböző képet szögbe hajlított mezőkben helyezzük el és így két vagy több képmezőt létesítünk, amelyek a szemlélő előtt két vagy több 25 oldalról szemlélve, mint külön képek jelennek meg. A mellékelt rajz a találmány egy példaképeni alakját mutatja ós pedig az 1. ábra a találmány szerinti képmező 80 távlati képét, a 2. ábra egy más kivitelű képmező oldalnézetét, míg a 3. és 4. ábra a stereoskopikus képmező keresztmetszetét ábrázolja. 35 A mellékelt rajz kapcsán a találmányt a következőképen ismertetjük: Mint említettük, a képmezőt szalagokra szabdalt, illetőleg szögbe hajlított alapon készítjük el. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a képme- 40 zőket (1) és (2) úgy létesítjük, hogy a képmező papírból, fémből vagy egyéb hajlítható anyagból való alapanyagát szögekbe hajlítjuk és felváltva az egyik, majd a másik alapoldalra visszük fel a 45 képet vagy szöveget, hogy azokat a szemlélő két különböző irányból (a és b irányból) szemlélhesse. A 2. ábra a találmányi gondolat egy további alkalmazási, illetőleg kiviteli 50 alakját ábrázolja. E kiviteli alaknál ngyanazon a képmezőn három különféle képet helyezhetünk el, amikor is a szemlélő három különféle képet lát egymás után, aszerint, amint vagy a kép vagy a 55 szemlélő elmozdul. A 3. és 4. ábra szerinti kivitel a stereoskopikus látást segíti elő oly módon, hogy az egyes képmezők egyrészt különböző magasságúak, másrészt egymással 60 nem párhuzamosak, hanem köríves kiképzésűek. A képek felvitelét oly módon eszközöljük, —• pl. két képet alkalmazva, — hogy áz egyik képet az l-es, a másik képet a 65 2-es képmezőknek megfeleiőleg szeletekre vagdaljuk fel és a kép alapra ragasztással, festéssel vagy nyomtatással felviszszük. E-z tehát azt jelenti, hogy a képet, szöveget, színt vagy reklámot a képsíkok- 70 nak megfelelő számú szeletekre vágjuk íel. A fent elmondottak érvényesek 3 fcépmező esetében is. Amennyiben a szemlélő a képet (a)-nál nézi, úgy az „1" képmezőket látja. Ha ^ pedig helyét változtatja (b)-ig, iigy a kép képmező esetében is.