111559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zenei hangoknak villamos úton való előállítására

tünk. Ha a hang színezetének variálása nagyobb fontosságú, mint az állandó átmenettel történő hangerősségszabályozás, ez utóbbinál alkalmazott, fent leírt módoí, zatokat, mint pl. az emberi test ellenállásának leírt befolyásolását, szintén felhasználhattok a hang színezetének változtatására. A berendezésben alkalmazhatunk átkapcsoló.kat is, melyek segélyével vá-10 lasztás szerint, tehát tetszés szerint a hangerősség szabályozását, vagy a hang variálását az ujj lenyomásával végezhetjük. A hang színezetének fokozatos vagy ál-15 laindó átmenetes befolyásolása nem szorítkozik kizáróan a hangformánsokra. Ismeretesek oly eljárások, amelyekkel a hangszínezetet a frekvenciák, vagy frekvenciakörzetek, vagy felső harmonikusok 20 változtatásával szabályozzuk. Ilyen eljárások ismeretesekké váltak pl. a 469,775. számú német szabadalmi leírásból. Ezeket az eljárásokat a találmánnyal kombinálva is alkalmazhatjuk. 25 A fentiekben említett hangszerrel a leírtakon kívül még további zenei effektusok is elérhetők. Ha az alaphang frekvenciája a hallható hangok alsó határa alá sülyed, akkor a hangformánsok csil-. 30 lapodási idejüknek megfelelően megütött harang, xilofonpálcák vagy hasonló hangszerek hangjához hasonló hangokat adnak. Ha a hangformánsokat meghatározott időközökben szólaltatjuk meg, akkor 35 ritmikus effektusokat érhetünk el. A ritmust megállapítja a 2. ábrabeli kisütőoső azon határrezgése, mely már a hallható hanghatár alatt fekszk. A ritmus ezenkívül függ a manuáló 40 azon helyétől is, amelyen a kontaktusdrótot lenyomjuk. Ilyen módon tehát pl. dob-, vagy xilofon-pergéshez hasonló hatású hangokat gerjeszthetünk és pedig oly ritmusban, aminő kézzel meg nem valósít-45 ható. Atonális zajok, mint pl. a dob hangja, úgy keletkeznek, hogy hangformánst nem kapcsolunk be és a hangszóróra csak ritmikus ködfénykisülések hatnak. A hangformánsok ütközésén kívül 50 csillapodó rezgéseket, pl. zongora hangjához hasonló jellegű hangokat, dó tetszőleges hangszínezettel, úgy létesíthetünk, hogy a rezgéseknek mesterségesen csillapodó jelleget adunk, pl. úgy, hogy egy 55 erősítő fokozat anódfeszültségét feltöltött kondenzátorból vesszük, amelyet a szünetekben ismert módokon ismét feltöltünk. A találmány szerinti zenei hangszer alkatrészei es az ismert rádióvevőberendezések alkatrésze közötti hasonlatosság, 60 nevezetesen azonos hangszóró és azonos erősítő, lehetővé teszik azt, hogy a berendezést ily vevővel kombináljuk és átkapcsolás útján rádióvételről vagy gramofonlemezek lejátszásáról villamos zenére tér 65 jünk át. A találmány kiviteli alakjai nincsenek egyhangú hangszerekre, vagy csak kevés hanggal dolgozó hangszerekre korlátozva. A megadott módszerekkel zongora 70 vagy orgonaszerű hangszereket is építhetünk, melyek azonban állandó átmenetes hang segélyével dolgoznak úgy, hogy a manuálé több billentyűjének egyidejű lenyomásakor mindazon hangok megszólal- 75 nak, amelyek ezeknek a billentyűknek megfelelnek. Ezt pl. elérhetjük úgy, hogy a 2. ábrában feltüntetett, hang gerjesztésére való készülékből a közös manuálé mellett többet alkalmazunk, pl. úgy, hogy 80 minden hanggerjesztő készülékhez a manuálén csak egy kis intervallum, esetleg egy kis terz tartozik. Ily módon több hangot egyidejűleg gerjeszthetünk, mely hangok egymástól legalább egy terz tá- 85 volságában feküsznek. Célszerűen párhuzamosan egy második manuál ét alkalmazunk, amelynél az intervallumok határai az első manuálé in tor vall 11 rn h atárai val szemben pl. egy másodperccel el vannak 90 tolva. Ha mindkét manuálét használjuk, akkor másodperces intervallumokban többszörös hangokat játszhatunk. Több hangú játékhoz tökéletesebb berendezés oly módon készíthető, hogy a kéz mind- 95 egyik ujjához küílön-külön rezgésgerjesztőket alkalmazunk, melyek egymásközt egyenlőek. Ez esetben pl. célszerűen kesztyűvel játszunk, mely kesztyű mindegyik ujján fémes kontaktus van. Az áramkör 109 flexibilis vezetékeken át záródhat, melyek a játékot nem befolyásolják. A hang erősségének szabályozása végett a kesztyűben az ujjak csúcsánál kis mennyiségű szénpor, lágy elektródával, pl. staniollal, al- 105 kalmazható. Az emberi test természetes ellenállását is felhasználhatjuk, pl. oly módon, hogy az ellenelektrodákat az ujjakon kis fémbandázsok alakjában rendezzük el. A bandázs és a test közötti ellen- 110 állást a test ellenállásával szemben sóoldattal csökkenthetjük. Ennél a megoldás nál a manuálé az összes hangokhoz közös, lényegileg feszüiltsógosztó, melynek mentén a feszültség úgy esik, hogy mind- 115 egyik billentyűhöz a (10) rezgésgerjesztő