111559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zenei hangoknak villamos úton való előállítására

— 5 — erősítőfokozatban megszakítási helyet alkalmazunk, mely megszakítási helyet a lenyomott kontaktusdrót áthidal, vagy pedig eljárhatunk úgy, hogy a lenyomott 5 kontaktusdrót valamelyik erősítő fokozatban nagy negatív ráesfeszültséget szüntet meg. Nagyértékű zenei műszer esetén szükséges, hogy dinamikai különbségeket léte-10 sítsünk, amelyeket a hangszer kezelője könnyen és művészi hatással érvényesíthet. A hang erősségének ez a szabályozása történhet önmagában ismert módon valamely erősítő fokozat rácsán potenció-15 méter kapcsolásával. Az ilyen vagy hasonló eszközt azonban a találmány értelmében a kitűzött célnak megfelelően módosítanunk kell. Mivel a fül hangérzékenysége logaritmikus görbe szerint vál-20 tozik, a hangerősség potenciométer útján való szabályozása természetellenes hatást vált ki. Aranylag nagy szabályozási körzetben a hangerősség változása szubjektív érzés szerint lényegtelen, dacára annak, 25 hogy a valóságban a villamos amplitúdó nagy mértékben csökken. A szabályozó körzet vége felé a szubjektív hangerősségcsökkenés rohamosabb. A találmány értelmében a szabályozóban az ellenállást úgy 30 osztjuk el, hogy a szubjektív érzett hangerősségváltozás a szabályozáskor végzett mozgásokkal arányosan változzék. A fizikai amplitúdó és a fiziológiai hangérzékelés közötti további különbség, hogy az 35 emberi fül azonos görbe szerint lefolyó, de különböző amplitúdójú rezgéseket mint különböző színezetű hangokat érzékel. E jelenség különösen feltűnő a zeneileg értékes, felső hangokban gazdag rezgésekíO n él, melyeknél az alaphang az összenergiának rendszerint csak igen kis része. Dacára ennek a fül főleg az alaphangot hallja. Ha azonban az összhangerősség csökken, akkor az alaphang küszöbérték 45 alá eshet, mitől kezdve a fül a felsőbb hangokat jobban hallja. Evégből tehát előnyösebb, ha a fizikai szabályszerűségtől eltekintünk és a hangerősség szabályozása végett a bemenethez párhuzamosan kap-50 csolt kondenzátort alkalmazunk, úgy hogy nagyobb kapacitásértékek mellett a felső hangokat jobban gyengíti, mint az alaphangot. Hasonló hatás létesül, ha induktív bemenetnél a hangerősséget potencio-55 méter helyett ellenállásterheléssel szabályozzuk. Ez a hiba, amelyet villamos hangvisszaadó készülékeknél már észleltek, fiziológiai okokból a hangerősség helyes szabályozására felhasználható. Alkalmazhatjuk a leírt különböző szabályo- 60 zási eljárások kombinációit is, amelyekkel szubjektív és zeneileg helyes dinamikai szabályozást érhetünk el. A találmány kiterjed a hangerősséget szabályozó berendezések kezelésére, illető- 65 leg működtetésére is. A kézzel való szabályozás nem célszerű, inert a kezelő figyelmét túlságosan leköti és a játéktól egy kezet elvon. Célszerűbb, ha a kezeléshez lábpedált alkalmazunk és kézzel csak a 70 durva, vagy fokozatos szabályozást állítjuk be, míg a hangerősség művészi befoljásolását az orgonáéhoz hasonlóan, pedállal végezzük. A hangerősséget legmegfelelőbben ugyanazzal a mozdulattal sza- 75 bályozzuk, mint amellyel a hangot kiváltjuk, pl. úgy, hogy az egész manuálét rugalmasan ágyazzuk és valamely szabályozó szervvel úgy kötjük össze, hogy a hang kiváltását létesítő lenyomás erőssé- 80 gének megfelelően befolyásoljuk a hang erősségét. Erre a célra jól megfelel a következő szerkezet: a manuálé alsó oldalán oly ágyat alkalmazunk, amelybe az egész manuálé beleillik. Az ágyat szénporral 85 töltjük meg és az ágy fenekén, valamint a manuálé alsó oldalán fémes fegyverzetet alkalmazunk. A manuálé lenyomásakor a szénpor összeszorul és így az ellenállása megváltozik. A kapcsoláshoz erő- 90 sítő csövet alkalmazunk és a kapcsolást úgy választjuk meg, hogy kis ellenállásoknak nagy hangerősség feleljen meg. A szénpor ellenállása és a reá kifejtett nyomás közötti összefüggés, illetőleg a kettő 95 között fennálló törvényszerűség jobban megfelel a fiziológiai hangerősség érzetének, mint a lineáris szabályozás. Ha azonban a leírt berendezésnél a szénport elhagyjuk és azt dielektrikummal helyette- 100 sítjük, akkor nyomással változtatható ellenálláskondenzátort kapunk, amely a hang szabályozásához szintén felhasználható. Aránylag kis kapacitásértékek elegendőek, ha erősítő kapcsolásban a kon- 105 denzátort, pl. rácslevezető ellenállással párhuzamosan kapcsoljuk. A találmány értelmében a hangerősséget villamosan működtetett zenei hangszereknél az emberi test villamos ellen- no állásával is szabályozhatjuk. Különböző személyekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy fémes testnek ujjal való-, érintésekor a fémes testre kifejtett nyomás függvényében az ellenállás 0.05—1 115 Megohmig változtatható, amikor a másik pólust fémbandázzsal az emberi test valamely másik részén csatlakoztatjuk. Az