111552. lajstromszámú szabadalom • Oldható zárószerkezet palackokhoz és más tartályhoz

— 2 — (9) nyúlványok vannak. Ezek a nyúlvá­nyok együttesen a (8) szorító- vagy fe­szítőgyűrű vezetékét alkotják. A vezeték befelé radiális irányban nyitott. A (9) 5 nyúlványok közötti (10) közöket úgy mé­retezzük, hogy a szorítógyűrű minden ol­dalon jól vezetődjék. A (8) gyűrű nyitott, rugalmas anyagból van és a palack (1) nyakától eltávolodva a (7) vezetékbe 10 jutni igyekszik. A (3) zárófedélre borí­tott (11) persely a szorítógyűrűt a palack (I) nyakának (2) karimájára szorítja. A (II) persely köpenyében alkalmazott (13) bordák a (11) persely felső vége felé ki-15 magasi anak. A (13) bordák a (10) közök­ben a (8) szorítógyűrűre fekszenek. A per­sely tengelyirányú eltolásával a (.13) bordák a (8) szorítógyűrűt a (2) karima kúpos falára szorítják, úgy hogy a (4) tö-20 mítés a palack (1) nyakának felső hom­lokoldalára szorul. A (11) persely alsó végén a befelé nyúló (12) karima van. mely a zárószerkezet nyitásánál (1. ábra jobb fele) a (8) gyűrűre fekszik és a (3,4) 25 zárói edelet a palackról leemeli. A 3. ós 4. ábrán szemléltetett foganato­sítási alaknál a (8) szorítógyűrű a (3) zárófedélnek befelé nyitott horonyszerű vezetékéiben van. A fedél falazatának (17) 30 hasítékán a (8) szorítógyűrű szabad végei radiálisan nyúlnak ki, (14) kampókká vannak áthajlítva és a (11) persely hen­geralakú köpenyének (15) nyílásán kifelé nyúlnak. A (15) nyílás hosszanti élei rézs-35 útosak és ékhatásuk van. A (11) persely­nek a palack nyakán való tengelyirányú eltolásánál a (8) szorítógyűrű (14) kampói a persely eltolásának megfelelően egy­máshoz közelednek vagy távolodnak egy-40 mástól, miáltal a (8) szorítógyűrűt vagy zárjuk és a (2) karima rézsútos felületére nyomjuk vagy pedig arról leemeljük. A (8) szorítógyűrű nyitására, mint az 5., 6. és 7. ábrán láthatjuk, külön (15) kul-45 csot alkalmazhatunk. A (3) fedélnek be­felé radiálisan nyitott (16) vezetékében fekvő (8) szorítógyűrűnek kampósan el­hajlított (18) végei vannak, melyek a (15) kulcs elliptikus (19) lyukán keresztül­lő nyúlnak ós annak (20) nyugaszaiban fek­szenek. A (15) kulcsnak az 5. ábrán lát­ható középhelyzetből való elforgatásánál a (18) kampók a (20) nyugaszokból kilép­nek, a (8) gyűrű meglazul, a kampók az 55 elliptikus (19) nyílás hosszabb átmérőjébe lépnek, a (8) gyűrű a (2) karimát sza­baddá teszi és a (3) fedél leemelhető. A találmány szerinti zárószerkezet bő nyakú tartályoknál is alkalmazható, mint pl. a 8. ábrán szemléltettük. Az (1) tar- 6( tálynak felső végén itt is (2) zárókarima van, melyre a puha gyűrűs tömítéssel a (3) zárófedél fekszik fel. A (3) fedél hen­geralakú (5) széle lazán nyúl a (2) záró­karima köré. A fedél szélében (6) horony qi van, melyben a (7) feszítőgyűrű fekszik. A (7) feszítőgyűrűt, mint fent már leír­tuk, a (8) kulccsal feszítjük vagy lazítjuk meg. A 8. ábrán szemléltetett tartály ke- " resztmetszete kerek, ovális vagy más ívelésű lehet. Az elzárandó tartalomnak megfelelően a tartály falai hengerala­kúak, felfelé szűkölök vagy egyéb ala­kúak is lehetnek. Aszerint, hogy a tar- 7; tályokat milyen célra kívánjuk alkal­mazni, a tartályokat, valamint a fedele­ket fémből, bádogból, üvegből, porcellán -hói, égetett agyagból, műgyantából és sajtolt anyagokból készíthetjük. Ovális 8í tartályoknál a kulcsot célszerűen az ellipszis keskeny oldalára helyezzük. A zárófedél helyett belső hornyos cső­darabot, feszítőgyűrűt és kulcsot alkal­mazhatunk. A találmány szerinti záró- 8J szerkezet ilyenkor, pl. tömlők és csövek könnyen működtethető zárószerve. A 9. és 10. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál a (8) feszítőgyűrűnek szögalak­ban elhajlított (25, 26) végei a forgatta - t­tóan ágyazott (28) kulcs (29) mélyedé­sébe nyúlnak. A (28) kulcsnak a nyíl irányába való kilendítésénél a (27) ék­felületek a (8) feszítőgyűrű (25, 26) végeit egymáshoz és ezzel a (8) gyűrűt a palack 9/ nyakára szorítják. A 11. ábrán tartályként (31) bádog­kannát szemléltettünk, melynek henger­alakú (30) toldatán a (3) fedél a szög­alakban elhajlított (32) kulccsal van rög- 10 zítve. A (32) kulcs a (33) plomibával biz­tosítható. A (32) kulcsnak a (8) feszítő­gyűrűre gyakorolt ékhatása itt a 9. és 10. ábrán szemléltetett módon létesíthető. A feszítőgyűrű vezetéke tetszőleges 1< lehet,. A lényeges az, hogy a feszítőgyű­rűnek befelé radiálisan szabad útja le­gyen és a tartálynyak tengelye irányá­ban szilárd falak, nyelvek stb. között já­tékkal feküdjék. 11 A 12—15. ábrákon a feszítőgyűrű veze­tékének néhány példakénti foganatosí­tási alakja látható. A 12. ábra szerint a szorítógyűrű (35) vezetékét a (3) fedél köpenye alsó (36) szélének átperemezé- 11 sével állíthatjuk elő. Az ékhatással radi­álisan befelé szorított szorítógyűrű itt a (37) gyűrűs felületre nyomódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom