111543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló kövek előállítására
keverékének szemcsézését ezek szerint úgy választjuk, hogy ezzel égetéskor a vasbetétek részleges eloxidálódását tudatosan idézzük elő akként, hogy a massza és a 5 vasbetótek között teljesen szilárd összefüggés létesüljön. A vasbetétek felületének eloxidálódása (vasmagnak mindenkor meg kell maradnia) elsalakosodási zónák létesülését eredményezi, ezek azonban nem 10 annyira nagyok, hogy kölcsönösen érintkeznének vagy egymást átlapolnák vagy pedig egymásba futnának. Ez okból a vasbetéteket egymáshoz képest és egymás után megfelelő távolságban kell behe-15 lyezni. A választott keverési arány és szemcsézés esetén az elsalakosodási zóna, ezzel tehát a vasbetéteknek a samottal való kötése optimumot ér el, úgy hogy az ekként előállított csövek mechanikai 20 szilárdsági értékei eleddig ismeretlen nagyságúak. Az új eljárás példájának ismertetése céljából megemlítjük, hogy Siemens-Martin-kenience vályús tolókacsövének előál-25 lításánál, mely kő hossza kb. 620 mm, szélessége 450 mm és vastagsága 110 mm, mindenekelőtt nyitott formában kb. 35 mm vastagságú fenékrétegeit döngölünk. Ezután vasdrótok rétegét fektetjük be, 30 hol a drótok kölcsönös távolsága kb. 10 mm és melyek egymásután kb. 30 mm-nyi tavolságban fekszenek. Ezután ismét 35 mm vastagságú masszaréteget döngölünk be, melyet ismét azonos módon vasdrótok 35 rétegével armirozunk, mire a követ lezáró és kb. 35 mm vastagságú masszaréteget döngöljük rá. A rajz az új eljárással készült csövek két további foganatosítási példájának 40 vázlatát mutatja. Az 1. és 2. ábra Martin-kemence lecsapoló vályúja számára való tolókakövei; mutat, mimellett az 1. ábra a 2. ábra I—I vonala mentén vett metszet. A 3. és 4. ábrán füstgázcsatorna tolókaköve látható, 45 ahol is a 3. ábra a 4. ábra III—III vonala mentén vett metszet. A kövek vasarmirozása mindkét ábrázolt esetben három (1, 2) és (3) rétegből áll, mely rétegek mindegyike egyes, rö- 50 vid, kerek (4) vasrudakból áll. Egy-egy réteg betétdarabjai egymáshoz képest eltolt elrendezésűek és egymás mellé rések meghagyásával vannak beágyazva. Kfátkét szomszédos réteg betétjei az ábrázolt 55 példa szerint egymásra kb. merőlegesek. Az 1. és 2. ábrán (5) hajlított betétdarabokat jelöl, melyekkel a köveken átmenő (6) felfüggesztési lyukakat erősítjük. A 3. és 4. ábrán (7) a kőből kiálló olyan be 60 tétet jelöl, mely a felfüggesztéshez való (S) fülben végződik. Ilyen esetekben, a kőből kiálló vasrészeket az égetés alkalmával való leégetős ellen samottm-asszából való borítással védjük. 65 Szabadalmi igény: Eljárás kiváltképen ipari kemencékhez való tűzálló kövek, mint samottkövek előállítására, azzal jellemezve:, hogy olyan kőmasszát vetünk égetés alá, 70 mely kb. 10% kötőanyagból és kb. 90% olyan soványítószerből áll, melynek szemesézése kb. a következő: 4 mm-en felül 3 és 4 mm között 2 és 3 mm között 1 és 2 mm között i4 és 1 mm között mm-en alul 5% 12% 12% 10% 30% 31% 7í> és mely masszába egy vagy több re- £0 tegben egymással nem érintkező rövid vasdarabok vannak ágyazva. 1 rajzlap melléklettel. Pí'llas nyomda, Budapest.