111537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép szövetek nedvesítésére

Meg-jelent 1935. évi február hó 156-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111537. szám. — XIV/e., osztály. Eljárás és gép szövetek nedvesítésére. Stadler Hermáim textil technikus Győr. A bejelentés napja 1933. éri augusztus hó 2-ika. A gyapjúszövetek nedvességtartalma kikészítésük (csinozásuk) folyamán rendesen kelleténél jobban lecsökken, ami fogásukat érdessé teszi éls tetszetősségüket is ft hátrányosan befolyásolja. A kellő nedvesség hiánya a szövet súlyveszteségében is megnyilvánul. Ezeket a hátrányokat a szövetek nedvesítésével küszöbölik ki, aminek további 10 előnyös hatása az is, hogy megszünteti a szövetnek az előző műveletek során előállott méretváltozásait és a szövet maradandó méreteket vesz fel. A nedvesítés annál hatásosab, minél mélyebben hatol 15 be a nedvesség a szövet belső rétegeibe. A nedvesítés ezideig úgy történt, hogy a szövetet nedves levegőjű helyiségben felfüggesztették s hosszabb időn át így tartották, esetleg olyan gépen vezették 20 át, amelynek egy nedvesített levegőjű tere volt. A nedvesítésnek más módja az volt, hogy a szövetet vízzel permetezték, vagy pedig valamely nedves felülettel hozták érintkezésbe. 25 A nedves levegőjű térben a szövet belső rétegei a kellő mennyiségű nedvességet csak aránylag hosszú idő alatt veszik fel, úgyhogy ez a nedvesítési mód hosszadalmas, sok helyet igényel s ezért költséges. 80 A többi ismertetett munkamód gyorsabb ugyan, ezeknél azonban a nedvesítés lényegileg csak a szövet felületére terjed ki és a nedvesség a belső rétegekbe csak részben és egyenlőtlenül hatol be. 35 Hatásosabb nedvesítést értek el a szövet gőzölésévél, ennek azonban az a hátránya, hogy egyrészt a melegkezelés a gyapjúszálak rugalmasságát csökkenti, másrészt a víz és gőz egyidejű hatása egyes festőanyagokra káros. A színek élénksége is 40 gyakran csökken a gőzölésnél. A találmány ezeket a hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti eljárással és géppel a nedvességet kényszerűen visszük be 45 a szövet belső rétegeibe. A nedvesítés normális hőmérsékleten, aránylag rövid idő alatt elvégezhető, a bevitt vízmennyiség pedig tág határok között változtatható. A nedvesítés egyenletes és a szövet mére- 50 tei a nedvesítés után teljes mértékben maradandók. A találmány szerinti gép helyszükséglete csekély, teljesítőképessége aránylag nagy. A találmány szerint úgy járunk el, 55 hogy a szövet két oldalán egymástól különböző nyomást létesítünk és a nyomáskülönbség segítségével a szöveten porlasztott vizet tartalmazó levegőt áramoltatunk át. gQ A víz elporlasztása pl. fúvókákkal történhetik, amelyek célszerűen a munkatérrel szűk nyílásokon át közlekedő, külön keverőtérben rendezendők el, hogy cseppek ne kerüljenek a szövet felületére és 65 közvetlen permetezés se következzék: be. A munkatér és a keverőtér között e célból lyukgatott lemez, szitaszövet, stb. rendezhető el. A nyomáskülönbség a szövet két ellen- 70 tétes oldalán tetszőleges módon, pl. úgy létesíthető, hogy az egyik oldalon a levegőt exhausztorral állandóan elszívatjuk, de létesíthető a szövet másik oldalán elrendezett kompresszorral, vagy mindkét gép 75 egyidejű alkalmazásával is. A nyomáskülönbség folytán a szövetre ható erőket a szövetet megtámasztó lég-