111531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kisütőcső előállítására

Meg-jelent 1935. évi február hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI ^^^f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111531. szám. — Vll/g. osztály. Eljárás elektromos kisütőcső előállítására. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég" Eindhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1932. évi április hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi május hó 26-ika. Találmányunk eljárás elektromos kisütőcső előállítására oly katódával, mely elektronokat erősen emittáló anyagot tartalmaz. 5 Ismeretes elektromos kisütőcsövekhez való katóda előállítása, oly módon, hogy valamely elektronokat erősen emittáló anyag vagy oly vegyület szuszpenzióját, amelyből az ilyen anyag fejleszthető, 10 magra visznek fel. A szuszpendálószert ezután hevítéssel elpárologtatják és az esetleg szükséges vegyi átalakulást többnyire szintén hevítés révén idézik elő. A szuszpendálószer elpárologtatása és 15 az emittáló anyag képezése történhetik azon kisütőcső evakuálása közben, amelyben a katódát elhelyeztük. Az emittáló réteg előállítása után a maradékgázokat a csőbe bevitt kismeny-20 nyiségű magnézium elpárologtatása által távolítják el a csőből. Ilyenfajta katódát pl. a következő módon állíthatunk elő: Pl. közvetlenül hevítendő katóda szá-25 mára magas olvadáspontú anyagból, pl. wolframból való huzalból indulunk ki, melyre elektrónokat erősen emittáló anyag, pl. báriumoxid szuszpenzióját visszük fel. Ez rendszerint oly módon 30 történik, hogy a maghuzalt a szuszpenzión át vezetjük vagy a szuszpenzióval bepermetezzük. Szuszpendálószerként célszerűen víz, alkohol vagy amilacetát használható. A szuszpenzió fellvitele után a 35 szuszpendálószert, pl. szénsav-atmoszférában való szárítás útján, elpárologtatjuk és az ily módon kapott huzalt azután egy vagy több más elektródával együtt katódaliónt kisütőcsőben helyezzük el, melyet ezután evakuálunk. Az evakuálási műve- 40 let folyamán az elektródákat nagyfrekvenciás hevítéssel kigázosítjuk és az evakuálás és leolvasztás folyamán vagy ezt követően a csőben kismennyiségű magnéziumot párologtatunk el, hogy az utolsó 45 gázmaradékókat lekössük. Elektromos kisütőcsövekhez való katóda egyik másik előállítási eljárása szerint a maghuzalt az előbb megadott módok valamelyike szerint pl. báriumkar- 50 bonéinak vízben való szuszpenziójával lehet bevonni. A cső evakuálása és az elektródák kigázqsítása közben a báriumkarbonátot hevítéssel megbontjuk, mire a felszaba- 55 duló szénsavat szivattyú segélyével távolítjuk el. Az említett előállítási eljárások természetesen közvetve hevítendő katódák számára is használhatók. Az elektronokat go emittáló rétegnek való magot ebben az esetben rendszerint henger alkotja, melyet célszerűen nikkelből készítünk. Megállapítottuk, hogy az előbbiekben ismertetett módon készült kisütőcsővek 55 nem minden esetben adnak kielégítő üzemi eredményeket. Azt találtuk ugyanis, hogy ezen csövek közül számos igen rövid élettartamú. Számos kísérlet után azt találtak, hogy ezek a hátrányok a ki- 70 sütőcső elégtelen evakuálására vezetendők vissza. Ezután megállapítottuk azt, hogy ezeket a hátrányokat ki lehet küszöbölni úgy, hogy a szuszpenziónak a magra való felvitele után és a katóda 75 felhevítését követően a csőben földalkali-