111526. lajstromszámú szabadalom • Állórész elektromos gépekhez

Meg-jelent 1935. évi február hó 125-éu. MAGTAR KIRÁLYI ? SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 111526. SZÁM. — Vlí/g. OSZTÁLY. Állórész elektromos gépekhez. Ganz és Társa villamossági-, gép-, waggon- és hajó­gyár részvénytársaság budapesti cég. A bejelentés napja 1933. évi december hó 30-ika. A találmány elektromos gépek állóré­szónek olyan szerkezeti megoldása, minek következtéiben kis gépeknél a rendszerint nehéz sztátoirkeret teljes egészében mel-5 lőzhető, nagyobb gépeknél pedig e keret jelentékeny mértékben megkönnyíthető. A találmány tehát jelentős súlymegtaka­rítást eredményez. A kitűzött célt úgy érjük el, hogy ma-10 gát a satátor-lemeztestet egységes és el­lenállóképes merev szerkezeti részként ké­pezzük ki, mely alakjában ez egyúttal az összetartására való keretet is helyet­tesíti. A csapágypajzsokat s a szükséghez 15 képesít alkalmazandó szitátorbmkolatot, mely kis gépéknél hajlított lemezből1 való egyszerű burkolat, nagyobb gépeknél pe­dig egyben elsetleg az említetit könnyebb kivitelű sztátorkeiret is lehet, közvetlenül 20 ós szilárdan a merev lemeztesthez, illetve; az ezt merevítő szerkezeti részekhez köt­jük, a gép talpait pedig vagy a csapágy-Pajzsokhoz, ili. a könnyített, de még min­dig megfelelő erősségű kerethez, vagy pe-25 dig" szdnltén a sztátor-lemezíteisthez erősít­jük. A lemjezjíestnek egységes merev szer­kezeti résszé való összefoglalása, a szer­kezetileg legegyszerűbb, kivitelben legol-30 elsőbb és helyszükséglet szempontjából legkompiendiózusabb megoldásra való te­kintettel a találmány szerint hegesztéssel történik, melynek különböző foganatosí­tási módjai, valamint az ezekkel kapcso-35 laitos előnyös elrendezések példái a mel­lékelt rajzok 1—19. ábráin láthaltók. A sztátor-lemezitestnek -.hegesztéssel való öss-zeerősítésle történhetik az 1. és 2., továbbá 3—6. ábrákon feltüntetett meg­oldási alakok szériát a leiaeztest külső 40 felületén bizonyos kerületi osztással el­oszitott. tengelyirányú rudaknak a lemez­tesithez való hegesztésével. — A legcélsze­rűbben nógyszögketresztimetszeitű (2) me­revítőrudak az 1. és 2., valamint 3. ábrák 45 szeirint az (1) lemez,test külön hornyaiba helyezhetők, mely hornyok a 3. ábra sze­rinti négyzetkereszitmeitszetű lemieztest esetén a legelőnyösebben a négyzet csú­csainál alakíthatók ki, körkeresztmet- 50 szetű lemeztesit esetén pedig (1—2. ábrák) az aktiv gyűrűkeresztmetszetből kiemel­kedő tengelyirányú (4) bordákban létesít­hetők. A hornyoknak ez utóbbi esettben, külön bordákban való létesítésével elér- 55 hető a 3. ábrabeli kivitelnél önmagától adódó eredmény, hogy t. i. a hornyok az aktiv vaskeresztmetszetet nem szűkítik; sőt a hornyok e bordákban úgy alakít­hatók ki. hogy a hornyok fenéklapja a le- 60 meztesit külső palástfelületének sugaránál nagyobb sugáron van, úgy, hogy e két sugár közt a 2. ábrán (6) jellel jelölt köz áll elő; így a (2) rudakba behatoló mág­nest s flux ások s ezzel az e rudakban in- 65 dukált áramok csökkenthetők. A mere­vítő rudak a 4—6. ábrák szerint — külön hornyokba való fektetés helyett — köz­vetlenül a lemeztest külső felüleltén is el­helyezhetők. A 4. és 6. ábrákon kör-, az 5. 70 ábrán pedig négyzetkeresztmetszetű le­meztest van feltüntetve, utóbbinál a négy­zet letompított csúcsának mindkét olda­lán egy-egy merevítő rúd van fel­hegesztve. A hegesztési sarokéleket az 75 összes eddig leírt ábrákon a (3) jelzés tün­teti fel; e hegesztési élek tengely -irányuak. Ezenkívül hegesztés alkalmaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom