111523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diaminokinolinok előállítására

riumfcloridoldattal keverjük. A kihűlésnél a sósavas só kiválik, melyet leszivalva kevés vizes acetonnal és azután tiszta ace­tonnal mossuk. A termelési hányad 6 g. 5 A só vízben semleges reakcióval könnyein oldódik és 2 n-sósavban is részleges el­kenődés közben jól oldódik. A színtelen bázist nátronlúggial kicsapjuk. A bázis, melyet vízből és etanolból való átkristá-10 lyosítás után finom por alakjában kapunk meg, 267°-on sötét színeződés közben ol­vad. 3. 3,5 g 4,6-dianiino-2-metilkinolint 35 cm3 nitrobenzotban mintegy 120"-cn ol-15 dunk. 3 g klórcianurdiamid hozzáadása után (Berichte 32, 1899, 695. lap) a hő­mérsékletet kavarás köziben mintegy 3 óra hosszat 150°-om tartjuk. Kihűlés után étert keverünk hozzá, a képződött csapa 20 dékot leszivatjuk, hígított ecetsavval ki­főzzük és a kivonatot ammóniákkal lú­gossá tesszük. Az így kicsapott nyers bá­zis vízből és etanolból való ismételt át­kristályosítással tisztítható és a 2. pél­dában leírt vegyülettel azonosnak bizo­nyult. 4. N1 +N2-Di-(2-metil-4-amÍHokinolil-6)-klórcianurdiamid. 19 g 4,6-diamino-2-metilkinolint 150 cm3 30 jégecetben oldunk; az oldatot kavarás közben vízíürdőhőmérsékleten 10 g cia­nurkloriddal keverjük el. Színtelen pép képződik, melyet mintegy kétórai hevítés után leszivatjuk és forró jégeeettel és 35 éterrel mosunk. A színtelen, finom por az N1+N2 - Di - (2 - metil-4-aminokinolil-6)­klórcianurdiamid dihidrökloridja, mely 2 mol ecetsavat tart megkötve. Az ecetsav csupán 100° fölött távozik. Forralásnál 40 vízben oldódik, töményebb oldatok hűtés­nél kocsonyásodnak. A só metanolban is oldódik. 30ü°-ig nem olvad. A kocsonyás bázis vízben oldhatatlan, etanolban oldó­dik. 360°-ig nem olvad, azonban 300° felé 45 lassan sötétre színeződik. 5. Ni+N2-T)i-(2-metil-4-aminokinolil~6)­melamin. A 4. példa szerint kapott dihidroklorid­ból 25 g-ot 125 cm" alkoholos ammoniák-50 kai 3 óra hosszat 120—125°-ra hevítünk. A bomba tartalmát azután száradásig begő­zölögtetjük, a maradékot, mely nyilván a lenti bázis sósavas sója, sok forró vízben oldjuk, az oldatot tisztára leszűrjük, só-55 savval savanyítjuk és melegen nátrium­kloriddal keverjük. Az új bázis hidroklo­ridja majdnem színtelen gyantaként vá­lik ki, melyet a megdermedés után aprí­tunk, leszivatunk, hígított sósavval és végül acetonnal mosunk. A bázis, mely- 60 nek termelési hányada 18 g, vízben majd­nem színtelenül sűrűn folyós oldattá ol­dódik, mely gyengén savanyú reakcióju és könnyen sózható ki. A bázis majdnem színtelen, kocsonyás anyag, mely nagyon 65 nehezen tisztítható. Határozott olvadás­pontja nincs, hanem 245° táján habzó massza képzése közben bomlik. Kétféle állapotban fordul elő. Az egyikben meta­nolban nagyon könnyen, a másikban pe- 70 dig metanolban nagyon nehezen oldódik. Az egyik állapot a másikba át is mehet. Hasolóan viselkedik etanollal szemben is. A. bázis vizes-metanolos oldata a lak­muszt kékre festi, fenolftaleinnal szem- 75 ben azonban nem lúgos reakcióju. 6. 14 g 4,6-diamino-2-tilkinolint 50 cm3 nitrobenzolban kb. 100°-on oldva, kavarás közben 3,5 g aminocianurdikloriddal ke­verünk el (Berichte 32, 1899, 695. lap). 80 Ezután a hőmérsékletet 150°-ig fokozzuk és rövid ideig fenntartjuk. Kihűlés után kevés éterrel hígítunk és a csapadékot le­szivatjuk. A csapadékot forró, híg ecet­savban oldjuk, az oldatot sósavval sava- 85 nyitjuk és nátriumkloridoldatot adunk hozzá. Az így kapott sót vízben való is­mételt oldással, az oldat, leszűrésével és kisózásával tisztítjuk. Tulajdonságait és viselkedését tekintve az 5. példában leírt 90 vegyülettel egyezik. 7. Szim-cianursav-di-(2-metil-4-ammo-kinolil-6)-diamid. A 4. példában leírt klórvegyületből 25 g-ot kb. félórahosszat 300 cm3 2n-sósavval 95 visszafolyatásra állított hűtőn főzünk. Kihűlés után a fenti vegyület dihidro­kloridja keletkezik. Ezt leszivatjuk és acetonnal mossuk. A termelési hányad 20 g. Hevítésnél vízben könnyen oldódik, 100 az oldat sűrűn folyós. A szinte len. bázis alkoholos vizes nátronlúgban. oldható, azonban sok víz ismét kicsiapja. Sok al­kohollal hosszabb főzésnél oldatba megy át. 290° táján sötét színeződés közben 105 bomlik. 8. N1, + N-2-Di-(2-metil-4-aminokinolil-6)­N%-dietilmelamin. A 4. példa szerinti klórvegyületből 6 g-ot 25 cm3 alkohollal és 5 g dietilaminnal 110 3 óra hosszat 120—125°-ra hevítünk. A cső tartalmát azután száradásig begőzölögteit­jük és a maradékot kevés sósavval sava­nyított forró vízben vesszük fel. A meleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom