111504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek közvetlen alakítására

- 10 — bályozásával szabályozhatjuk, mely a íém és a hengerek közötti (x, y) érinit-keKési ívet szabályozza. Ily körülmények között a munkás a 5 (126) vezérlőcsapot a (125) ampermérő jelzéseinek megfelelően állítja be, vagyis gyorsabban emeli az öntőtégelyt, ha a (124) motor felvette áram csökken, hogy a gyiijtőtér mélységét és a megmiereve-10 déisi fokot növelje, viszont lassabban emeli az (50) öntőtégelyt vagy az emelést miegiszakítja, ha a (25) ampermérő a (124) motorhoz folyó áram növekedését jelzi, úgy hogy a (49) gyüjtőtérben a felszín 15 síilyed és a megmerevedési fok csökken. Megállapítottuk, hogy oly fémeknél, mint amilyen a cink, sárgaréz és acél, a hengermű által felhasznált erő esetleg nem kell, hogy kisebb' legyen egy lóerő-20 nél 0,3 m szalagszéiesség és 0,3 m percen­kénti hengermű-íorgássebesség mellett. Minthogy a (125) ampermérő a (124) motor igényelte áram mindennemű vál­tozását, tel'iáít a megmerevedési fokban. 25 beálló minden változásit közvetlenül jelez,­ez elrendezés mieillett a gyakorlott mun­kás a fém megmerevedési fokát oly hatá­rok között tudja, fenntartani, hogy a hen­germű használható bádogot állítson elő. 30 Ez az elrendezés az (50) billenőkemence részére való kézi vezérléssel különösen előnvös oly megszakítás nélküli pálya előállítására való hengerműnél, ama el y több fémet igényel, mint amennyit az 35 (50) kemence egyetlen adagolásnál szol­gáltathat. A hengermű folytatólagos üezeme az (50) kemence újbóli adagolá­séit, tehát a. kemencének gyors mozgatá­sát kívánja meg, hogy azt abba a hely-40 zetbe hozzuk vissza, amelyben új adagot kap és azután ismét abba. a helyzetbe térjen vissza, amelyben a fémnek a (62) válvuba való beöníése ismét folytatódik, mipil nitt a (49) hűtőérnek szintje a, mini-45 malis magasság alá sülvedt- volna. A 12. ábrán a hengerműnek más szer­kezeti megoldása látható, amelynél a (130) hengereknek (131) magjuk van, amelyet (132) köpeny vesz körül; ennek belső át-50 mérője lényegesen nagyobb, mint a mag , külső átmérője és a köpenyt (133) görgő hordja, amely a (25) hengermű (26) áll­ványzatában van ágyazva. A (132) köpeny és a (131) mag a (33) nyílásnál kapaszkod-55 nak egymásba. Avégből, hogy a (132) kö­penyt a (131) maggal hajtsuk, a (131) ma­gon és a (132) köpenyen külső és belső (134, 135) fogazást alkalmazunk, melyek a köpenynek és a magnak a (33) nyílásnál való érintkezési helyén kapaszkodnak m egymásba, azonban e (134, 135) fogak el is maradhatnak. Ennél a szerkezeti kivitelnél a köpenyt kívül és belül is hűthetjük, pl. vízzel, amelyet a (136) és (137) szájdarabokon ke- H5 íesztül fecskendezünk rá. E szájdarabok kívül vannak a (132) köpenyen ágyazva és oly ponton lépnek a (132) köpeny és (131) mag közötti térbe, amely a mag és a köpeny egymásba kapaszkodási helyével 70 szemben fekszik. A hűtőfolyadéknak a (136) és (137) száj darabokhoz való folyá­sát a (139) tápvezetékben alkalmazott (138) szelepek révén kézzel szabályozhat­juk, vagy pedig a, szabályozás a fentebb 75 leírt módon önműködőlég is történhetik. Ennél, a foganatosítási alaknál a (130) hengerek a fémnek a (33) nyílásban me­rev és nem utánaengedő felületeket nyúj­tanak és egyidejűleg a köpenynek íigy 80 kívül, mint belül való hűtését is meg­könnyítik és minthogy a köpeny a mag­hoz . a megmunkálási helyen szorosan hözzáíekszik, az aránylag vékony lehet, hogy a hűtést megkönnyítsük. 85 , A leírt szerkezeti kiképzésnek az a további előnye, hogy az aránylag olcsó köpenyek cserélhetők. A 13—15. ábrákon a henger kiképzésé­nek. más foganatosítási példái láthatók. 90 amelyek különböző keresztmetszetű szala­gok. hengerlésére valók. A 13. ábra szerint a (140) hengernek megközelítőleg V-alakú (141) keresztmet­szete van (142) karimákkal, a hozzátar- 95 tozó (143) hengernek pedig megközelítőleg V-alakban kiugró (144) keresztmete van. úgy hogy a hengerek közötti nyílás V-alakú (145) kalibert alkot. A 14. ábra szerint a (146) hengernek 100 aránylag lapos (147) középső része van és a széleken, éppen a (149) karimákon belül mély (148) hornyai vannak, a hozzátartozó (150) hengernek pedig hengeres (151) fel­színe van, még pedig oly szélességben, 105 amely a (149) karimák közötti távolsággal egyenlő, úgy hogy a hengerek közötti nyí­lásban megközelítőleg U-alakú (152) kali­ber keletkezik. A 15. ábra szerint a (153) hengernek 110 aránylag hengeres (154) középső része van, kétoldalt a (156) karimákon belül alkalmazott aránylag mély (155) hornyok­kal, a hozzátartozó (157) hengernek ugyan­csak aránylag hengeres (158) középső 115 része van, amelyet mély (159) hornyok vesznek körül, úgy hogy a hengerek nyí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom