111504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek közvetlen alakítására

felület és a folyós fém érintkezési helyétől a lien geirek .kőziötti nyílásig terjedő utait. ezzel az érintfoeaési felület maigyságát és így az érintkezés icEőtairtiamát 5 kelil növelnünk. Ezt pil. egyszerű módon a hfemgeráitniérő ktetW.0 megválasztiáisávlal érjiüík el. Már fentebb úiíaltumk arra, hogy a haziaávazetett folyó® fém túlságosan miagas hőmérsékleténél nem, ér.-10 .hető el a megmerevedett testn'etk a hengerek közötti nyílásban való folytatöh,gos előállítálsia. Ugyianaz, az eset követikezilk be akkor is, h'a a henglerck forgásseibesislége túlnag'y, illetve a henger felülő ilet és a folyóis fém köiziötiti érintkezés időitairtianna túlikics&ny, vagy pedligi, ha a tengerek hűitáse sem elegendő. Másfelől viszont, ha a hozzávezetett fém hő mérsékli ele tróllialíaesoíay, vagy ha, — pl, a hern-20 ©erek túJkiicsány fca-gáte,sebességén él, •— ia hengetrMület ós a folyós fém kö&ötti éuintkezés idötw.r'tiair»a túlriagy, vagy ia ihűtiés tiálenályes, a fémnek a hengereik •közötti nyílás felett való túlságos- «neg-25 merevedése következik be, ágy hogy a •fém bizonyos mérvíben feMelé vilssoüaszovíttatik, mindeneseire azonban a hengerek között váló keriCKiztiilisajíolá.s közben állandóan visszafelé torlódik, tob|á.t a 80 l:\en geaiélíiktek írxst ív'ár olfeesiictnek. A hengerieu'iileten képződött kéreg ezi esetbe® már nem fut u-gyia napsad' a sebességgel a hengerek közötti nyílás felé és azon keresztül, mint maga a lienger-35 felület és a kéregnek azon felületén, amely a hengeren fekszik, redők és más szabálytalanságok keletkeznek. Mindeme hátrányokat megszüntethetjük, ha azt az elvet követjük, hogy az előbb említett 16-«) nyezőket úgy állítjuk he, hogy attól a helytől kezdve, ahol a folyós fém a hengerekkel érintkezésbe jön, a felületen megmerevedő kérgek képződjenek, amelyeknek vastagsága a hengerek közötti í5 nyílásig növekszik és a vastagság magában e nyílásban vagy e nyílásnál valamivel nagyobb, mint a. hengerek közötti nyílásnak a fele, úgy hogy a fém a hengerfelületekhez képest sem előre nem siet, 50 sem pedig vissza, nem marad. Emellett megvan anrJak a leheitősiége, hegy a káre'gvastagságot, amellyel la kérglek, a, hengereik közötti nyíilíásba be kell hegy fussanak, szia'bályozznk, 55 !avégiből., bogy vagy a testeiknek egy-Bierű alia!kíilásá!t ,éirjí;ik cisiak cl, v'a.gy peílüg egyidejűleg a, fémnek saj eliáisált. illlietiőile,g előlveliigterlését is. A>z, alalkítátsniaik további nt'nclsziaíbálya áz, hegy a keletkező kéregnek a fémiíüir- w tíőibien bkvő íielü'letie lehetőleg sírnia és legyemletes marladijoin, úgy liogy azc-ik a lein,leitek, amelyeket .a. hengerek. .közötti nyílásban essze íik'arnnk heigieszitrai, iaráinyllaig simáik és egyijoliisal kifogás- 65 iílalialaud ölsezielköltődneik. Elhihelz az szükséges, hogy folyóis lémnek a fürdőbe, való MtöiLtléeiéinél örvénylések kieletlkeziése ixeggiáfcitiaseék, merít eztak a kérgek. s.zfabáilytalan képződését okolhatnák. Evég- 70 iből a folyós fémet nyugodt áramliain, •megközelítőleg a beiig.: rek közötti nyílás közepe Iclcríits felidluz-zas-ztictlt fürdőben vezethetjük hozzá. Még hatásosabb laizoinlbian, h/a a, féimlet talssiái-ibe. töltjük, 75 amely a fémfürdőbe merül. A tölcsér és a kieingier'Müleit között megfelelő széles-Bég ű közt kell hagynunk, hogy a kellő vafc'íagsiágbaai való kércglképződéat lehetővé tegyük. A tölcsérbe töltött fémet 80 ebben iis, fürdővé duzzasztjuk és ha a. férn a tölcsérből alul réseken vagy nyílásokéin át kiifut, akikor miindb.nekelőtt. a hengerfelületek és a tölesérí'al közötti térben a köizlekedő, edények törvénye 85 szerint felemie.lkediik. Célszerű arrél gondeskcdiiü, liegy e terekben ne emelkiedkesaék oly magasra, miaut amelyen a fürdő fielszr'Kie ixtagiínban a tölcsérben. Ezt már azzal is eléirhtetijük, hegy a hen- 90 gieireiket megfelelőien hűtjük, úgy hogy egy bizonyos helytől kezdve a fém további félsz,állása m'€K«rterieH'iedéac kö'Vietkezíiében mieiggiáteüható, vagy jyedliig, hogy túlfolyót, alkal!aiJaiz,iiii;k. A kéirgjek 95 képző,dése' ez esetben a tölcsér és a hemgerleliiletek közötti térben teljesen nyugodtan megy végbe, anélkül, hogy azt, a folyós fém folytatólagos hozzátöltésé megzavarná . 100 A testnek alakításánál, ill. sajtolásánái különböző eljárási módok lehetségesek, amelyek közül a következőkben néhány példát említünk meg. A hűtésnek nem kell a hengerek egész 105 hosszán egyenletesen bekövetkeznie. így pl. a középső részeket erősebben hűthet.iük, mint a peremrészeket, minthogy a peremrészeket a hideg küllevegő amúgy is hűti. 110 Ugyanez áll a megmerevedés fokára nézve is, amelyet úgy szabályozunk, hogy a magában véve gyorsabb lehűlésnek kitett keresztmetszeti részeknek pl. az előállítandó szalag széleinek melegségtar- 115 taima nagyobb legyen, mint a középső részek melegségtartalma. Továbbá a fo-