111496. lajstromszámú szabadalom • Berendezés műmárvány, fal- és padlóburkolólapok előállítására

Megjelent. 1935. évi február lió 324-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111496. SZÁM. — Vili/a. OSZTÁLY. Berendezés műmárvány, fal- és padlóbürkolólapok előállítására JRadó István magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi december hó 23-ika. Műmárványlapokat eddig úgy készítet­tek, hogy alaplapra külön keretet helyez­tek és e keret s az alaplap által határolt teret híg műmárvány-masszával öntötték 5 ki. A keret azonban nem illeszkedett töké­letesen az alaplemezhez úgy, hogy a híg massza helyenként a közöttük lévő hé­zagba hatolhatott. Ennek következtében az így készült műmárványlapok élei nem 10 voltak tökéletesek és simák. Az alaplap és a ráhelyezett keret között azonkívül levegő is juthatott a műmárványlap szé­léhez, mely ezáltal gyorsabban száradt, mint a massza többi része ós a kész, lap 15 az egyenlőtlen száradás következtében foltos lett. Ezért az eddig használatos be­rendezéssel előállított műmárványlapok csipkés vonalozású, egyenlőtlen szóleit először simára, egyenesvonalúvá kellett 20 esi szólni, hogy a lap használható legyen. Ez a csiszolás, természetesen, e lapok elő­állítását jelentősen megdrágította és ezen­kívül még az a hibája is volt, hogy éles éleket eredményezett, ami a lapoknak a 25 padlóra vagy a falra való felrakásánál egymáshoz illesztésüket megnehezítette. A találmány oly berendezés, mellyel tet­szés szerinti alakú, símaéiű műmárvány­lapokat készíthetünk. Az ezzel a beren-30 dezéssel készült lapok utáncsiszolása feles­leges, mivel élük enélkül is teljesen sima, levegő a szélekhez nem juthat és az éleket tetszés szerinti tompaságára készíthetjük. A berendezés tehát az eddigi, hasonló 35 célra való berendezések valamennyi hibá­ját kiküszöböli és a műmárvány lapok elő­állításának költségét, az utólagos meg­munkálás elkerülésével, jelentősen csök­kenti. A találmány lényege az, hogy a for- 40 mázó berendezés alaplapját és a keretet helyettesítő oldalrészeit egyetlen darabból készítjük, amivel e kettő közötti hézagot természetesen kiküszöböltük. Hézag hiá­nyában nem kerülhet levegő az élekhez, 45 mely tehát nem száradhat gyorsabban, mint a lap egyéb részei és így nem kép­ződhetnek foltok sem. A rajz a találmány szerinti berendezés két példaképem kiviteli alakját mu- 50 tatja. Az 1. ábra a berendezés feiV nézetét, a 2. ábra pedig ennek I—I szerinti ke reszitmietszetét ábrázolja. A 3. ábra egy másik kiviteli alak kereszt- 55 metszete. A formázó-b'oirendezési (1) oldalrésze és (2) alaplapja egyetlen, összefüggő darab­ból készül. Ebbe az (1, 2) formába, öntjük a híg (3) műmárvány-masszát, mely meg- 60 száradás után mint kész. műmárványlap onnan kiemelhető. A kiemelés megköny­nyítésére az (1) oldalrészek belső felülete, a találmány szerint, előnyösen, nem me­rőlegesen az alaplapra, hanem 90°-nál na- 65 gyobb szöget zár be vele, azaz a forma felfelé bővül. Az oldalrószek belső felüle­tének és az alaplap felső felületének talál­kozásánál lévő ált a massza teljesen ki­tölti és megszilárdulás után ennek alak- 70 ját pontosan felveszi; módunkban áll te­hát éles vagy letompított, ill. legömbö­lyített élű műmárvány lapokat készíteni, aszerint, hogy éles vagy legömbölyített élű formázó-berendezést alkalmazunk. Az 75 (1, 2) formának tetszés szerinti alakot ad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom