111471. lajstromszámú szabadalom • Építési eljárás és kiviteléhez való vasváz, valamint berendezés a vasváz elemeinek elkészítésére

Meg-jelent 1935. évi január lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111471. SZAM. — V'IlI/a. OSZTÁLY. Építési eljárás és kiviteléhez való vasváz, valamint berendezés a vasváz elemeinek elkészítésére. Mtiller József volt hutamester Salgótarján. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 18-ika. A találmány építési eljárás és kivitelé­hez való vasváz, mely előre elkészített, szabványos elemekből áll, melyeket sze­gecselés, csavarolás vagy hegesztés nél-5 kül erősíthetünk egymáshoz. A találmány szerinti eljárással készült vasváz szerve­sen összefüggő, rugalmas egészet képez, ami főleg földrengéssujtotta vidékeken nagyjelentőségű, mivel a találmány sze-10 rinti épületváz rugalmassága és részei­nek szilárd összefüggése következtében a segélyével készült épület nem omolhat össze és nagyobb törmelékdarabok sem hullhatnak ki belőle. A találmány sze-15 rinti eljárással készülfc épület tűzbiztos és igen gyorsan elkészíthető. Az építke­zést, a találmány szerint, bárhol befejez­hetjük és bármikor újra folytathatjuk. A vasváz; kitöltéséhez bármely ismert anya-2U got felhasználhatunk és abban az eset­ben, ha építőtömböket használunk, a va­kolást meg is takaríthatjuk. A találmány szerinti eljárást, illetve az építési eljáráshoz való vasvázat úgy 25 épületek falainak, .mennyezetének, padló­jának, tetőzetének előállítására, mint osz­lopok, csövek, csatornák és utak építé­sére felhasználhatjuk. A találmány ite-l hát sokféleképpen alkalmazható és igen 30 könnyen alkalmazkodik a különböző kí­vánalmakhoz. A rajz a találmány példaképpeni ki­viteli alakjait mutatja. Az 1—8. ábrák az egyes építkezési eleme-35 ket ábrázolják. A 9., 10. és 11. ábrák a főfalak vázának egy összeállítási módját, a , 12., 13. és 14. ábrák pedig a mennyeze­tek, illetve közfalak készítését távlatilag, illetve metszetben mutatják. A 40 15. ábra a tetőt távlatilag, a 16. ábra a főfal készítésének egy to­vábbi módját alaprajzban mutatja. A : 17. ábra a találmány szerinti építőtöm­bök vázát, a 45 18. ábra egy építőtömböt, a 19. ábra pedig a tömbökkel való falépí­tés távlati képben mutatja. A 20 ábra a tömbök egymáshoz erősíté­sére való kapcsot távlatilag, a 50 21. ábra a tö'mbváz keresztmetszetét, a 22. és 28. ábrák az oszlopok felülnéze­tét, a 24. ábra pedig utak és padlók készíté­sét távlati képben ábrázolják. A 55 25. ábra végül a találmány szerinti vázelemek készítésére való berendezést ugyancsak távlatilag mutat. Az épület vasvázát, a találmány sze­rint, egymásbakapcsolt sodronyfonatsá- 60 vokból, hurkos huzalokból és vasrudakból álló elemek alkotják. Az (1, 2, 3, 4) sod­ronyfonatsávokat (1—4. ábra) géppel vagy kézzel készítjük. E fonatok Vas­huzalokból állanak, melyek a fonatsáv 65 szélei mentén hurkokat alkotnak, két szomszédos huroknak a fonatsáv hossz- ,.r . irányában mért (y) távolsága ugyanak­kora, mint a keresztirányban mért (x) távolság. Az (1) fonatsáv hurkai hosszú- 70 kásák, a (2) fonatsáv hurkai az előbbiek­nél bővebbek és kerekebbek, a (3) fonat­sáv hurkainak alakja a (1) fonat hurkai­val megegyező és ezektől csak abban kü­lönbözik, hogy minden hurok a fonatsáv 75 síkjára merőleges síkba van fordítva. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom