111470. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kisütőedény

szerű példával fogjuk megvilágítani; A ihőiielvevőteist optiimáíl'is jtéríoigaií/a <a öső üzenni feltételéitől függ, .ámbár a ,nagy­ságrend úgynevezett ,diagnosztikai tajr-5 tós terhelés esetéhen se haladja meg az elclbb .meigfciidott minimális.. értékeit. A térfogatnak oly nagynak kell lennie, •hegy a ,cső Ikápes: 1'egyea nehéz .terhelé­seknél, melyek a radiológiai gyakorlat-10 ban rövid időtartamúak az átvilágítás­inál szicikáiscis gyieaiige terhelésekkel össze,­th'a&ictnilátv^a, m ás icd percenk ént több hőt •Mveinni, m'iíi't amennyit környezetre 'lead, imiég iPediig árváik,üli, 'hogy ®z aaiód'a 15 vagy a hőfelve-vőtest túlságosan felhevül­jön. Az, anód a hősugárzásának és a nagy hőkapaeitású testre való hőleadásnak kom­binált alkalmazása azt a lényeges előnyt nyújtja, hogy nehéz terheléseknél,. melyek 20 az, anód a hőmérsékle tének emelkedés ét idézik e-ő, a sugárzás révén való hővesz­teség dg'etn erőse,n növekedik, mivel ,a sugárzás- J a hőmérsékleti külön,bééig ne­gyedük hatványával arányos. A terhe-25 léfei .szünetek vagy esetleges gyenge ter­helések folyamán a hőfelvevőtest lassan lehűlhet, vagy pedig ezt a testet azon célból, hogy ezeket a szüneteket megrö­vidítsük, a terhelés befejeztével külső 30 sízirrelkkel hűthetjük. Ha pl. a (7) test gömbalakú részének átmérője 5 cm, úgy térfogata kb. 500 em'. A testnek ekkor oly nagy hőkapacitása van, hogy 500 Watt bevezetett energia. 35 4 másodperc alatt kb. egy fok hőmérsék­letnövekedést eredményezne, ha a testről liőleadás végbe nem menne. Ez az arány­lag nagy méret meglepő módon nem is teszi szükségessé, hogy a védőburkolatnak 40 kedvezőtlenül nagy átmérőt adjunk. Ezt a védőburkolatot célszerűen koncentrikus legömbölyítéssel alakítjuk, melynek át­mérője a gömb átmérőjének kb. kétsze­rese. Az elektromos terhelés számára a.z 45 optimális viszony ennél az értéknél van. Ha a gömböt kisebbre szabjuk, adott potenciál-különbségnél a mező-intenzitás a gömb felületén megnövekedik, úgy hogy ahhoz, hogy átütéseket elhárítsunk, a 50 témburkolat átmérőjét csak kis mértékben vagy egyáltalában nem csökkenthetjük. Az energia leadásnak <a hőfelvevőtest­ről maximálisan oly nagynak kell lennie, amekkora az a közepes energia, amelyet 55 hosszabb üzemi periódus folyamán, pl. egy egész délelőttön, melyen a csövet válta­kozva terheljük, az anódának átadni kí­vánunk. Az energialeadás azonban kisebb is lehet és a viszonyok úgy választhatók, hogy a tekintetbe vett üzemii periódus vé- 60 gén a hőfelvevőtest hőmérséklete még mindig növekedőben legyen és hogy ez a hőmérséklet a véglegesen beálló értékét (mely talán meg nem engedhető magas volna) oly hosszú tartamú üzemi perió- 65 dus után érné csak el, amilyen a radioló­giai praxisban elő sem fordul. / Az eddigi hűtőberendezések, amelyeknél sugárzást vagy konvekciót alkalmaztak, olyan hőleadást igényeltek, mely a köz- 70 vetlen energiához igazodott. A közepes energia azonban jóval kisebb. Ez radioló­giai intézetek maximális terheléseinél sem haladja meg a 180 Watt értéket. <•• A fémburkolatos (7) testnek konvekció 75 révén való hőleadása a miegadott méretek­nél kb. 0.5 Watt a környezethez képest való egy-egy foknyi hőmérséklet-különb­ségre. A foganatosítási példánál mért hő- '".: mérséklet-különbség 120 C°. A hőleadáis 80 konvekció révén tehát 60 Watt. Ennél­fogva az anódáról való sugárzás és a hide­gebb hőleadótestről való gyengébb sugár­zás révén 120 Watt adandó le. Kitűnt, •"" hogy a fémburkolat hőmérséklete kb. 50 85 C°-ra áll be; a hőleadótest hőmérséklete tehát 170 C°-ot fog kitenni. Ennél a hő­mérsékletnél a sugárzás tökéletesen sötét testről 0,2 Watt/cm3 . Mesterséges feketí-' í,és segélyével ennek kb. fele, tehát kb. 90 0.1 \Vatt/cms érhető el, ami az egész felü­letre kb. 30 Watt-nyi sugárzást ad. A ma­radék 90 Watt-ot az anóda közvetlenül sugározza ki. Az anóda felületének homá­lyosításával vagy jól sugárzó felületi ré- 95 teg alkalmazásával, amilyen réteg pl. a nikkelkarbid vagy krómoxid, az anódá­nak fokozott sugárzási képességet adha­tunk. Hia az anóda tiszta rézből van, hő­mérséklete a teljes felületen kb. azonos 100 és pl. 400 C°. Ekkor könnyen kaphatunk 0.6 Watt/cm2 sugárzást, úgy hogy 150 cm* anód felület elégséges ahhoz, hogy a, hő­felvevőtest által fel nem vett 90 Watt hőmennyiséget leadhassa. Az anóda és a 105 hőfelvevőtest közötti hővezető összekötte­tésnek ebben az esetben oly kivitelűnek kell lennie, hogy kb. 200 C° hőmérséklet­esés létesüljön. Az 1. ábra szerint az anóda szokásos 110 módon az üvegfal betűremléséhez van erősítve. A 2. ábra szerint viszont az anóda számára való hozzáolvasztás az üvegfal külső oldalán van. Az anódát ez esetben (8) krómvasgyűrű hordja, mely- 115 nek széléhez van az üveg olvasztva. E ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom