111458. lajstromszámú szabadalom • Több érre osztott huzalos cséve
— 2 — láknányunk alapelvét a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely találmányunk néhány foganatosítási példájának vázlatát mutatja. 5 Az 1. ábra az előbbiekben említett ama ismert esetet mutatja, amelynél két (1) és (2) oső autotranszfoTmátor révén van egymáshoz csatolva. Az autotranszi'ormátor az, egymáshoz csatolt két (Ll) és (L2) 10 önindukcióból áll, melyek együttesen (C) kondenzátor segélyével hangoi,hatók. Ez, a hangolt kör a (2) cső ráoskörében fekszik, A esatoilócséve hatását kifejtő (L,2) önindukció az (1) cső anódköróben í'ek-15 szik. Az (Ll) és (L2) önindukciók pl. 20 eret tartalmazó sodrott huzallal tekercselt csévék, úgy hogy, ha ezt a két. csévét síkba fejtve képzeljük el, a 2. ábrán látható képet kapjuk. Ha az (Ll) csé-20 vét a 2. ábra szerinti kivitel esetében, pl. 20 milliampere erősségű áriam járja át. a 20 ér mindegyikében 1 milliampere erősségű áram folyik. Az (L2) önindukcióban nemcsak ez a 20 milliaimpeine erősségű 25 áram folyik, hanem ezt az önindukciót az ainódvezetékbői belépő 2,22 milliampeire erősségű áram is átjárja. Az (L2) 22 22 cséve mindegyik erében tehát ——— = 1,11 niA erősségű áram folyik. Az (Ll) cséve 30 mindegyik erében ugyanaz az áramsűrűség uralkodik,, ép így az (L2) cséve mindegyik erében is, úgy hogy a veszteségeik minimumra korlátozódnak. Ennek a kapcsolásnak azonban az, a hátránya. 35 hogy olyan eszközöknek, mint pl. az 1. ábrán látható (3) kondenzátornak és (4) ellenállásnak kell jelen lennie, amelyeik megakadályozzák azt, hogy az (1) cső anódájának pozitív potenciálja a (2) cső 40 rácsát befolyásolh'aisisa. Ezen eszközök hátránya, hogy egyrészt a hangolt kör külön csillapodását idézik elő. másrészt pedig az előállítási költségeket is növelik. 45 A találmányunk szerinti kapcsolást mutató 3. ábra esetében az előbb jelzett hátrányokat kiküszöböltük és azt a további előnyt is elérjük, hogy bizonyos frekvencia számára, külön veszteségek 50 nem ,is lépnek fel. A 3. ábra esetében a (6) kisütőcső rácskörében az (Ll) önindukcióból és a (C) kondenzátorból álló hangolt kör fekszik. Az (Ll) önindukció sodrott huzallal te-55 keresőit, pl. 20 eres cséve. A csévie bizonyos pontján több, pl. két eret, fölmetszünk és kivezetünk: a többi eret, azaz az ezen ponthoz, érkező 20 eret és az ezen ponttól elmenő 18 eret egymással összekötjük. A két kivezetett ér tehát a 3. 60 ábrán (L2)-vel jelölt csévét alkotja. Ha a 3. ábra szerinti megoldást síkba kifejtve képzeljük, a 4. ábrán látható képet kapjuk. Ha ezen esetben is feltételezzük, hogy a hangolt körben és az anó- 65 dával való összekötővezetékben ugyanazon áramok folynak, amint ezt a 2. ábra esetében is feltételeztük, úgy kitűnik, hogy itt is az erek mindegyikében ugyanaz az áramsűrűség uralkodik, mint a 2. áb- 70 rán látható cséve megfelelő önéiben, azaz a felső részben mindegyik eret 1 mA, az alsó részben pedig mindegyik eret 1,11 mA erősségű áram járja át. Az 1. ábrán látható kapcsolással összehasonlítva te- 75 hát a 3. ábrán látható, találmányunk szerinti kapcsolás bizonyos árameloszlás számlára nagyobb veszteségeket nem mutat. A 3. ábra szerinti, találmányunknak 80 megfelelő kapcsolás azzal a nagy előnynyel jár, hogy nem szükségesek olyan külön eszközök, amelyek az (5) cső anódájának pozitív potenciálját a (6) cső rácsától távoltartják. Csakis arra van szük- 85 ség, hogy azokat az ereket, amelyek az (L2) csatolási csévét alkotják, a többi érhez képest elégséges mértékben szigeteljük. A találmányunk szerinti csatolás további előnye, hogy a csatolási együttható 90 igen nagy. A szórás értéke tehát minimális, úgy hogy a szórási rezonancia igen nagy frekvenciánál fekszik. A 3. ábra. szerinti kapcsolásnál feltételeztük, hogy az (L2) cséve tekerületeinek 95 száma kisebb, mint az (Ll) csévének. Nyilvánvaló azonban, hogy a teker ül etek száma a két csévében azonos lehet, úgy hogy az áttételi viszony 1:1. Az anódvezetékben és a hangolt körben 100 fellépő áramoknak a 4. ábrán feli üntetett aránya a természetesen a váltóáram csak egy bizonyos frekvenciájához érvényes. Ha ehhez a csévéhez a legkedvezőtlenebb frekvenciát választjuk, úgy ez a hátrány 105 igen kismérvű. Az 5. ábrán látható kapcsolás alkalmazásával azonban ezek ú külön veszteségek a váltóáram össze? frekvenciáin ál nullára csökké nthetők. Az 5. ábrán látható és a 4, ábra szerinti no kapcsolás között az a különbség, hogy az 5. ábra esetében az (Ll) cséve (7) leágaztatási pontja é,s az (L2) csatolási csévé-