111445. lajstromszámú szabadalom • Pótfűtőtest

''•Megjelent 19j35. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111445. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Pótfűtőtest. Herdy Ferenc oki. gépészmérnök Gyonia. A bejelentés napja 1933. évi október hó 10-ike. Ujabban, a behozatali korlátozások miatt, a szónfűtésű (kályhákat barnaszénnel fűtik. A barnaszén gázdús, lángja hosszú s ennek következtében a füstgázok 5 a megengedettnél (cca 180°-nál) magasabb hőfokon távoznak a kürtőbe. Az általánosan pótfűtőtest elnevezés alatt forgalomba hozott szerkezetek egyrészt azt a célt szolgálják, hogy a távozó füstgázok fölös (cca. 10 180°-on felüli) melegét a szobában hasznosítsák, másrészt pedig arra valók, hogy az irkályhákban szokásos, felülről lefelé való tüzelés esetén a kályha megkisebbedett fűtőfelületét növeljék. Pót-15 fűtőtest alkalmazása esetén a tüzelőanyagmegtakarítás 15—50% között szokott ingadozni. A legtöbb pótfűtőtest likacsos szerkezet, abból a téves felfogásból indulva ki, hogy 20 a lyukak melegítenek, holott vízszintes csőben légáramlás nincs, csak porlerakófiás van. Másik hibája a pótfűtőtestek nagy részének, hogy a kályha füstcsőnyúlványa fölött vannak elhelyezve s így 25 mindig fenn áll az a veszély, hogy lezuhannák. Hátránya a pótfűtőtestek nagy és másik részének az, hogy a kályha háta mögött nagy helyet foglalnak el (a kályhát nagyon el kell huzmi a faltól, kerül-30 getni kell), egyrészt azért, mert a kályha íiistcsőnyúlványánák tengelye irányában mért méretük nagy, másrészt, mert csak könyökcsövek segélyével lehet a füstgázokat beléjük vezetni vagy belőlük elvezetni. 85 A. találmány szerinti pótfűtőtest nem likacsos, hanem függélyes, sík falakkal van határolva s így a porlerakódás minimális, tehát a készülék higiénikus. A fűtőfelületek a padló szintjéhez közel vannak 40 s így a készülék egyrészt stabilis, másrészt a lent uralkodó hidegebb környezetben a melegnek közel a padló szintjéhez való kisugároztatása igen kedvező. A találmány szerinti pótfűtőtest mérete a kályha füsitcsőnyúlványának tengelye irá- 45 nyában kicsi, könyökcső közbeiktatás nincs, használata esetén a kályha ugyanazon a helyen marad mint azelőtt volt. A találmány egyik kiviteli alakja, a mellékelt rajzon, öt ábrában van bemu- 50 tatva, melyek közül az 1. ábra a pótfűtőtest hosszmetszete a 3. ábra i—j vonalán át, a 2. ábra a pótfűtőtest hosszmetszete a 3. ábra k—j vonalán át, a 55 3. ábra a pótfűtőtest keresztmetszete az 1. ábra e—d vonalán át, a 4. ábra a pótfűtőtest keresztmetszete az 1. ábra w—b vonalán át és végül az 5. ábra a pótfűtőtest hosszmetszetének 60 egy része, midőn a (8) ajtó nyitva van. A vaslemezből készült, találmány szerinti pótfűtőtest négyszögletes hasábalakú, melybe a kályhából távozó füstgázok az fi) csőnyúlványon jutnak és abból az (5) 65 csőnyúlványon át távoznak az elvezető füstcsőbe. A pótfűtőtest belső tere a fordított U-alakú (6—7—8) elválasztó falakkal három rekeszre van tagolva. Az (1) csőnyúlvány a kályha füstcsőnyúlványára 70 (füstelvezető csonkjára) illeszkedik, az (5) csőnyúlvány viszont a kéménybe vezető csőbe torkollik. A füstgázok bevezetésére való (1) csőnyúlvány tengelye a füstgázok elvezetésére való (5) csőnyúlvány tenge- 75 lyével 90°-os szöget alkot. Az (1) csőnyúlványon bejutott füstgáz a középső (2) rekeszbe kerül s lefelé haladva és a (2) (rekesz alsó, nyitott részén kétfelé válva, a (2) rekesszel alul közlekedő (3—3) reke- 80