111368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárgyak nemesítésére

tet magát előnyösen elektróda gyanánt kapcsoljuk. A vákuumtartányba ammóniagázt bocsátunk. Kb. félóra után vasnitridtartalmú test keletkezik. 5 Ha továbbá pl. arról van szó, hogy vasba szilíciumot vigyünk be (silizieren), tehát öntött testet vagy lágyvasbádogot felületileg vagy teljesen (átmenőleg) szilíciummal kössünk össze, akkor a testet is-10 mét az evakuált edénybe helyezzük, az edényt szilicium-hidrogénnel kis nyomáson megtöltjük, majd az ionizálást megkezdjük. KI), félóra múlva a test többé vagy kevésbbé mély felületi rétegében szi-15 licidek képződnek, míg a szokásos vastagságú lágyvasbádog ugyanezen idő alatt egész tömegében sziliciddé alakul át. Ezekkel az utasításokkal a szakértő minden további nélkül abban a helyzet-20 ben van, hogy a találmányt bármely más, vastól eltérő fémre, vagy metalloidra, mint pl. króm, wolfram, molibdén, nikkel, titán, szilícium vagy a példákban említettektől eltérő elemekre alkalmazza. 25 Ezeket természetesen úgy kell megválasztani, hogy a kezelendő munkadarab fémje, vagy metalloidja a választott elemekkel a kivánt reakcióba lépjen vagy a kívánt vegyületté alakuljon, mimellett ma-30 gukat a reakciófeltételeket is elő kell állítani és az elemek ionizálását alkalmas módon, tehát kielégítő feszültséggel és áramsűrűséggel kell eszközölni. Ezek alapján minden további nélkül világos, hogy 35 pl. tetszésszerinti fémekben vagy metalloidokban a foszfidképzést (Phosphatierung) foszfor-hidrogén-atmoszférában való kezeléssel, boridok képzését pedig bórtartalmú (bór-ihidrogén-tartalmú) atmoszfé-40 rában való kezeléssel valósíthatjuk meg. Kézenfekvő, hogy a találmány szerinti eljárást folyamatosan is végezhetjük. Ehhez csak megfelelő nagyméretű tartányra van szükség, amelybe a kezelendő 45 munkadarabot vagy darabokat a kivánt tartalékkészletben (pl. mint feltekercselt drótot, bádogot) bevisszük és megszakítás nélkül a kisütési pálya mentén vagy azon át vezetjük, mire azután a már kezelt tár-50 gyat újból felhalmozzuk vagy feltekercseljük. Az ionizáló szakasznak emellett csak kellően nagynak kell lennie (tetszésszerinti számú ionizáló szakaszt egymástól megfelelő térbeli távolságban is alkal-55 mazliatunk) és a tárgyat kellően lassan, folytatólagosan vagy szakaszosan kell e szakasz mentén vagy ezen át vezetni. Hasonlóképen elképzelhető, hogy előkamrás, zsilipes elrendezések utján a tárgyakat a kezelőtérbe folytatólagosan bevezetjük és a kezelés végeztével ismét zsilipes elrendezéseken és utánkapcsolt kamrákon keresztül kivezetjük. Ha a testet nem egész felületén, illetve egész felületének többé vagy kevésbbé mélyen fekvő rétegeiben akarjuk a találmány szerint kezelni, akkor a nem kezelendő felületrészeket egyszerűen letakarhatjuk és ezzel az elemek behatása elől elvonhatjuk. Természetesen a találmány nincs az említett foganatosítási példák, kezelési időtartamok, nyomások és feszültségértékeik egyikére sem korlátozva; a feszültség megfelelően növelhető, míg a nyomás, bár azt előnyösen alacsonyan víagy igen alacsonyan választjuk, bizonyos esetekben a légköri nyomáshoz közeleső viagy légköri nyomás is lehet. Az ionizálást elérhetjük más módon is, mint villamos árammal, különösen a villamos áram közvetlen behatásával. Továbbá az ionizálás akár közvetve, akár közvetlenül arra is használható, hogy a szándékolt változtatásra való, disszociálással kapott elemek keletkezését gyorsítsa és a tárgyba behajtsa, valamint arra is, hogy a bevitt vegyületeknek, pl. nitrogénvegyületeknek vagy karbonileknek elemeire való szétbontását végezze, amelyek közül azután egynek vagy többnek kell a tárgyra behatást gyakorolnia,. Hasonlóiképpen az elemek reakcióképessége pl. csősugarakkal (Kanalstrahlen) való besugárzással, továbbá ionizálással, illetve az elemeknek ionizálás útján való képzésével (lehasításával), valamint katalizátorok alkalmazásával növelhető. A találmány szempontjából természetesen mindegy az, hogy a kezelt tárgy teljesen vagy csak részben áll olyan fémekből vagy meíalloidokból, amelyeknek kezelése és megváltoztatása kívánatos. A találmány szerinti kezelést tehát egyaránt alkalmazhatjuk akár olyan tárgyon, amely kizárólag a javítandó lémből vagy metalloidból készült, akár pedig olyan tárgyon, amelyre csak rétegekben van a javítandó fém vagy metalloid felvive. E rétegek maguk tetszésszerinti módon, mint pl. leválasztással, elektrolízissel, diffúzióval, felfecskendezéissel, plattirozással vihetők fel és fémből, metalloidból vagy ötvözetből állhatnak. Minthogy a találmány értelmében a tárgy nemesítésére vagy megváltoztatására való fémek vagy metalloidok a tárgyakra legfinomabban porított, illetve el-