111343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bolyhos felületű textilszövedékek, különösen pamutszövetek előállítására

Megjelent. 1935. évi január hó 167-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111343. SZÁM. — XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás bolyhos felületű textilszövedékek, különösen pamutszövetek, előállítására. Beczkóy József gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi január hó 19-ike. A találmány eljárás különleges felületi alkatú bolyhos textilszövedékek, különö­sen pamutszövetek előállítására és pedig olyanokéra, melyek bolyhos felületét úgy 5 állítjuk elő, hogy azt először bolyhosítjuk és azután keféljük, mint ahogy ez például a „barchet" és „velour" néven ismeretes áruknak pamutszövedékekből való előál­lításánál történik. 10 Ismeretes, hogy pl. „velour" előállítása úgy történik, hogy a pamutszövedéket mindkét oldalán az úgynevezett nemezelő­géppel és szálirányellenirányú bolyhosító­géppel bolyhosítják és ezután a kefélő-15 géppel szálirányban kefélik hogy az áíu az ismeretes felületi alkatot kapja. Szál­iránynak tudvalevőleg az ilyen bolyhos felületű szövedékeknél azt az irányt ne­vezzük, melyben a bolyhos felület kefél-20 hető vagy simítható, anélkül, hogy felüle­tén a bolyhosított szálak felborzolódná­nak. Ezt az irányt az utolsó bolyhosítás iránya szabja meg. Azt találtam, hogy ezen ismeretes el-25 járás egyes munkameneteinek megfelelő változtatása által olyan áruk állíthatók elő, melyek felülete újszerű, igen tetsze­tős és különleges alkatú. A találmány szerinti eljárással előállított szövedékek-30 nek legalább egyik oldala, kívánság sze­rint, kisebb vagy nagyobb mértékben szőrmeszerűen hullámos, tetszetős külsejű és igen kellemes, lágy fogású. E tulaj­donságai következtében különösen olyan 35 meleg téli ruhadarabok előállítására al­kalmas, melyek mindeddig rendszerint barchetből vagy velourból készültek, pl. hálóköntösök, pyjamák, stb. A találmány szerinti eljárás ugyanazon 40 gépeken foganatosítható, melyek ilyen bolyhos felületű áruk, pl. barchet és ve­lour előállítására, illetve felületi bolyho­s'tására és kefélésére eddig is használa­tosak voltak (bolybosítógép és kefélőgép) és lényegileg abban van, hogy a szőve- 45 eleknek legalább egyik, és pedig azon ol­dalát, melyet a fentrészletezett felületi alkatúra óhajtunk készíteni, először boly­liosítjuk, és pedig célszerűen az eddig szokásosnál nagyobb mértékben, azaz erő- 50 sebben, azután pedig, célszerűen a szoká­sos kefélőgépen, annak kefehengerével vagy hengereivel, a szokásos mértékben, de a száliránnyal ellentétes irányban ke­féljük. A szövedéknek célszerűen csak 55 egyik oldalát (mely a kész áru színoldala lesz) vetjük alá e találmány szerinti ke­zelésnek, és másik oldalát (mely a kész áru fonákja lesz) akár teljesen nyersen hagyjuk, akár, főleg ruhaanyagként fel- 60 használandó árunál, célszerűen a szoká­sosnál gyengébben borzoljuk! fel és az­után szálirányban a szokásos módon ke­féljük. Ha azonban a szövedék elég erős és tömött, akkor az akár mindkét olda- 65 Ián is alávethető a találmány szerinti erősebb felborzolásnak és száliránnyal el­lentétes irányban történő kefélésnek. A kész felület 'hullániosságának mértéke, a hullámhossz, stb. a bolyhosítás mértéké- 70 tői, a bolyhosító hengerek osztásától ós a bolyhosítás egyéb körülményeitől függ­vén, ezek változtatásával változtathatók. A bolyhosítást és kefélést, a feldolgozandó szövedék minéműsége és a felületi alaki- 75 tás kivánt mértéke szerint a szokásosnál erősebben vagy gyengébben végezhetjük, akár egyező, akár ellenkező értelemben, pl. erős bolyhosítás mellett gyenge kefé­lés, vagy fordítva, stb. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom