111308. lajstromszámú szabadalom • Elektróda kisütőcsövek számára

— 4 — lületű elektródáknak meglepően vékony drótból igen merev és az összes igénybe­vételeknek még a kigázosítás hőmérsékle­tén is káros alakváltozás nélkül ellen-5 álló kivitelben való, tömeggyártásra alkal­mas módon történő elkészítését teszi le­hetővé. így pl. az 5.—7. ábrák szerinti, hálószerű, de nem egymásba szőtt dró­tokból álló, síkszövetből nyitott, pl. íélkör-10 vagy U-alakú vezérgörbéjű palástfelülete­ket sajtolhatunk és a rácsot két ilyen, egymással szemközt fekvő, egymással ösz­sze nem függő darabból, vagy két hasonló módon elrendezett síklapból készíthetjük. 15 Azonkívül nem vágyjunk az elektróda szer­kesztésénél egyenlő átmérőjű drótokhoz köLve, mert úgy a drótok, mint egymástól való távolságaik méreteit az adott körül­ményeknek megfelelően igen különbö-20 zőkre is választhatjuk meg", pl. inhomogén villamos mező létrehozására való rácsok­nál. A drótokat nem kell egymással fel­tétlenül minden keresztezési ponton össze­hegeszteni, lényeges csak az, hogy a cso-25 mópontok száma és eloszlása az alaktarló­ságot biztosítsa. Nem szükséges továbbá az sem, hogy a rögzítődrótnak mindig ugyanaz oldala érintkezzék a rácsdrótok­kal, mert igen megfelelő elektródát kap-30 hatunk akkor is, ha szitaszerűen szőtt fémdrótháló elemeit keresztezési pontjai­kon összehegesztjük, noha a manapság gyártott darabszámoknál előállítás szem­pontjából a fentismertetett foganatosítási 35 alakok rendszerint célszerűbbek. A talál­mány szerint igen célszerűen állíthatók elő az összetett vezetőgörbéjű palástalakú rácsok is, pl. az olyanok, melyeknek a katódát körülvevő hengeres és ebből ki-40 nyúló egy vagy több lapos részük van, bár ilyen szerkezetre, tekintettel a talál­mány szerinti rácsok kedvező lehülési vi­szonyaira és szilárdságára, csak kivételes esetekben van szükség. 45 Szabadalmi igények: 1. Áttört felületű elektróda kisütőcsövek­hez, mely keresztezési pontjaikon egy­máshoz hegesztett fémdrótokból áll, és melyet az jellemez, hogy kizárólag nem alaktartó drótokból áll, melyek 50 összehegesztve alaktartó elektródát al­kotnak. 2. Az 1. igényben védett elektróda foga­natosítási alakja, .melyet az jellemez, hogy egymással párhuzamos drótok 55 őket keresztező, egy vagy több egy­mással párhuzamos menetű vagy pár­huzamos másik dróthoz vannak he­gesztve. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett elek- 60 tróda foganatosítási alakja, .melyet az jellemez, hogy egymással párhuzamos 'drótokra csavarvonalalakban felteker­cselt egy vagy több másik drótból áll. 4. A 2. vagy 3. igényben védett elektróda 65 foganatosítási alakja, melyet az jel­lemez, hogy a spirális vagy spirálisok .menetmagassága változó és az elek­tróda végein kisebb, .mint középen. 5. Az 1.—4. igényekben védett elektróda 70 foganatosítási alakja, melyet az jel­lemez, hogy az elektródát különböző irányú vagy .menetmagasságú, egy vagy több .menetű drótspirálisok al­kotják. 75 6. Az 1. igényben védett elektróda foga­natosítási alakja, melyet az jellemez, hogy hálószerűen egymáson fekvő, de nem egymásba szőtt fémdrótokból áll. 7. Az 1.—6. igényekben védett elektróda go foganatosítási alakja, melyet az jel­lemez, hogy az egymáshoz hegesztett drótok különböző fémekből, előnyösen molibdénből és nikkelből vannak. 8. Az 1—7. igényekben védett elektróda 85 foganatosítási alakja, melyet az jel­lemez, hogy az egymással párhuzamos drótok egy.mástóli távolsága külön­böző. 9. Az 1—8. igényekben védett elektróda g0 foganatosítási alakja, .melyet az jel­lemez, hogy az elektródát alkotó dró­tok valamennyien vagy részben 0.08 mm.-nél kisebb átmérőjűek. 10. Elektroncső, melyet az jellemez, hogy legalább egyik rácsa az 1.—9. igények­ben védett kiképzésű. 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom