111294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotoelektromos cella előállítására, valamint fotoelektromos cella
ít*' Megjelent 1934. éy i december hó 1 5>c n . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111294. SZÁM. — Yll/d. OSZTÁLY. Eljárás fotoelektromos cella előállítására, valamint fotoelektromos cella. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eincüioven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi julius hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi julius hó 22-ike. Fotoelektromos cellák tudvalevőleg egészben vagy részben fényelektromos anyagból, gyakran alkálifémből, pl. céziumból való elektródát tartalmaznak. 5 Ily cella előállításánál e célból alkálifémet vagy más fényelektromos anyagot visznek be a cellába. A bevitt mennyiség rendszerint lényegesen nagyobb az említett elektróda előállításához pontosan 10 szükséges mennyiségnél. Kitűnt, hogy az említett anyag fölös mennyisége a cella tulajdonságaira kedvezőtlen hatást fejt ki. Ez okból már ajánlották a fölös mennyiség ártalmat-15 lanná tételét olykép, liogy a cellába szenet visznek be, mely a fölös alkalifémet abszorbeálja. Szénnek azonban az a kellemetlen tulajdonsága van, hogy majdnem minden gázt, főkép oxigént, nitro-20 gént, szénoxidot, szénhidrogént is nagy mennyiségekben vesz fel. Ennélfogva nagyon nehezen lehet szenet a cellába gázmentesen bevinni. A szénben abszorbeált gázok a kész eellában bizonyos feltételek 25 mellett felszabadulnak, ami a cellát a legtöbb esetben teljesen használhatatlanná teszi. Ajánlották az, alkalifém fölös mennyiségének kiküszöbölését a cellába bevitt 3u vegyület révén is, melyet a cella előállítása közben, miután a fotoelektromos elektróda elkészült, oly magas hőmérsékletre hevítenek, hogy a reakció megindul. A vegyületet külön lehet a cellába be-35 vinni, de a vegyület a cella falának anyagában is jelen lehet. így pl. a cella talpaoskáját ólomüvegből lehet előállítani; ez az, üveg azután magas hőfoknál a fölös alkálifémmel reagál. Bár az imént említett eljárással sok esetiben kedvező eredményeket értek 5 el, a fölös alkalifém ez eltávolítási módjának néhány hátránya van. A vegyület é® az alkalifém közötti rekaciónál sok esetben gáz szabadul fel. Ezt a gázt, ha 45-a cella még a vákuumszivattyúhoz van kapcsolva, ez a szivattyú természetesen eltávolítja, azonban az eljárás, főkép ha a cellát a szivattyúról már leolvasztották, rendkívül körülményessé válik és megne- 50 hezül. Ezek a nehézségek különösen akkor mutatkoznak, ha a fotoelektromos elektródát csak akkor készítjük el, miután a cellát a vákuumszivattyúról már leolvasztottuk. Ez esetben a fölös alkáli- 5-> fémnek vegyület segélyével való kiküszöbölése, aminek a fotoelektromos elektróda elkészülte után kell történnie, nehézségekkel jár. Az eközben felszabaduló gázt ugyanis ez esetben csakis szivattyú- 60-zással lehetne eltávolítani, amihez a cellát ismét a vákuumszivattyúval kellene összekötni. Ez a cella előállítását körülményessé teszi. Hátrány az is, hogy a fölös alkalifém 65-vegyi lekötése csak magasabb hőmérsékleten megy végbe. Az ehhez szükséges felhevítés számos fotoelektromos elektródánál a fotoelektromos érzékenység lényeges csökkenését eredményezi. 70* A találmány célja az említett hátrányok kiküszöbölése és az előállítási eljárás egyszerűsítése. A találmány szerint a megadott célra a fölös alkalifémet egy vagy több, a foto- 75. elektromos elektródákon kívül elhelyezett olyan fém segélyével kötjük le, mely fém vagy fémek alkálifémekkel már 150°
