111265. lajstromszámú szabadalom • Fűző testtartó vagy derékszorító

Megjelent 1934. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 111265. SZÁM. — I/e. OSZTÁLY. Fűző, testtartó vagy derékszorító. Falk Salomea magánzó Páris (Franciaország). A bejelentés napja 1933. évi november hó 14-ike. Franciaországi elsőbbsége 1932. évi november hó 19-ike. Az ismert fűzők, különösein! testtartók és derékszorítók egyik legnagyobb hibája ab­ban van, hogy leülésnél vagy felállásnál a csípők magasságáig felcsúsznak, mivel a 5 test meghajlása folytán a test lágy részei oldalra kiterjeednek és a fűzőből kicsúszni igyekeznek. A fűző ezenfelül egyidejűleg a combok felső részére támaszkodik s így a mozgást megnehezíti. 10 A találmány fűző, testtartó vagy de­rékszorító, mely különleges szabása foly­tán e hátrányt kiküszöböli és minden hely­zetváltoztatást megenged, anélkül, hogy a fűző helyzetét változtatná. A találmány 15 abban van, hogy a fűző elülső része a combok kiindulási magasságában" vízszinte­sem egymás mellé helyezett két részből van. E megszakítás folytán és mivel a fűző elülső alsó vége külön részt alkat és a csí-20 pőket jól szorítja, a fűző alul,só része és felső része nem csúszik fel és a leülés­kor vagy felálláskor nem ráncosodnak. A találmány szerinti fűző elől rövid le­het, hogy a combok felső részére nyomást 25 ne gyakoroljon. Ezenfelül a testnek a csí­pők alatti részét keskenyíti, anélkül, hogy a fűző alsó széle még tapadó ruha alatt is feltűnne és anélkül, hogy a mozgást aka­dályozná. 30 A találmány szerinti fűző kétféle kivi­telű lehet. Az első kivitel szerint a fűző hátsó fele egész hossza mentén egyenletes és felső részén' az elülső rész felső részével össze 85 van kötve. Az elülső rész alsó része kü­lönálló és pl. rugalmas anyagú szalagból és vászonból vagy ,más szövetből való kon­vergáló részekben végződik, .melyek két - vége közönséges vagy mechanikai gom­bok, kapcsok vagy más megerősítő esz- 40 közök útján egymáshoz csatlakozik. A találmány szerinti fűző további módo­sított foganatosítási alakja abban van, hogy az elülső és a hátulsó résznek csupán felső részei egyenlőik és hogy az egész alsó 45-rész mind hátul, mind elöl pl. rugalmas szövetből való pántból külön! van ellőál-' lítva. Míg az említett pánt hátsó része a fűző megfelelő felső részével közönséges vagy mechanikai gombok, kapcsok, sitb. 50 útján kapcsolódik, addig a pánt elülső része a megfelelő felső résszel nincsen, kap­csolatban!. Így az elülső rész felső és alsó része között meg van szakítva. Ez jiellemzi legfőképem a találmányt. 55. A mellékelt rajíz a találmány két példa­kénti foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a fűző egyik példakénti foga­natosítási alakja nézetben. A 2. ábra a fűző további példakénti foga- 60 inatosítási alakja, szintén nézetben; a 3. ábra a fűzőt az elülső alsó rész nyitott állapotában mutatja. A vászonból vagy más a célnak megfelelő anyagból való fűző (1. ábra), (1) része 65 olyan kiképzésű, hogy az egész hátulsó és az elülső rész felsejie egyöntetű darabot alkot. A fűző elöl vagy oldalit csukható, minit az (5)-tel jelölt helyen-. A fűző a (3) helyen vízszintes irányban meg van sza- 70 ikítva; ez alatt vannak a (2) pántok, me­lyek pl. rugalmas szövetből vannak és a tulajidonképeni (1) fűző függőleges (1') szé­leire varrottak. E pántok végeinek vászon­ból váló konvergáló (6) darabjiai vannak, 75 melyek gombokat, kapcsokat vagy más megerősítőszerveket hordanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom