111260. lajstromszámú szabadalom • Táskával, ernyővel, vagy sétabottal összeépített érmetok
_ 2 — 4. ábra a 3. ábra szerinti érmetok harántmetszete, az 5. ábra ugyanennek felülnézete, a 6. ábra ernyőfogantyúba épített érme-5 tokos fogantyú hosszmetszete, a 7. ábra ugyanennek felülnézete, csukott, a 8. ábra pedig ugyanennek felülnézete, nyitott állapotban. 10 Az 1. ós 2. ábrák szerinti szerkezetnél az (1) táska azon ismert kivitelű, melynél a táskát fent rendszerint fémből való U-alakú két keret szegélyezi, melyek csuklósan vannak egymással a szárvége-15 ken összekapcsolva, zár vat art ásna pedig az egyik kereten levő orrot átlapoló, a másik kerethez csuklósan erősített rugós kallantyii való, melyet könnyeb kezelhetősége céljából gömb-, henger- vagy egyéb 20 alakú fogantyúval szokás felszerelni. A fenti szerkezetnél e henger alakú (2) fogantyút az ismeretes, rugós érmetartó alkotja, mely célszerűen úgy van elrendezve, hogy a legfelső érmét megtartó, 25 ismeretes kiképzésű (2a) karimája a keret felőli oldalon van, tehát az érme felfelé könnyen kivehető. Könnyen és célszerűen elkészíthető e foganatosítási alak úgy is, hogy azt a falat, melyre az érméket szo-30 rító rugó támaszkodik, a hengeres (2) érmetartó közepére helyezzük és benne két rugót, két nyomólapot és mindkét végén egy-egy karimát rendezünk el, miáltal kétféle érme tárolására válik alkalmassá, •85 melyek egyike az egyik, másika a másik végén vehető ki. Ha az érmék különböző átmérőjűek, akkor természetesen az őket magukba fogadó üregek belső átmérőit is különbözőkre készítjük. •40 A 2—4. ábrák szerinti (1) táska olyan kiképzésű, melynek áthajtott (la) leffentyűje a táska oldallapjához rögzíthető, pl. az (lb) nyúlványán levő retesz, nyo mógomb, vagy más zárószerkezet útján. E -40 zárószerkezet helytálló, a táska oldallapjához erősített része, mely tetszésszerinti kivitelű lehet és ezért a rajzon nincs is feltüntetve, a táskához erősített tárcsaalakú (3) érmetartó közepén foglal helyet. •50 Az érmetartó lényegileg két darabból áll és pedig (4. ábra) a táska (le) bőréhez erősített helytálló (4) korongból és az ennek (4a) tengelye körül elforgatható (5) korongból, mely utóbbi és az (le) bőr kö-55 zött célszerűen még egy helytálló, a rajzon egyszerűség kedvéért elhagyott, vele egyenlő átmérőjű fémlemeztárcsa van. Az (5) korong széle célszerűen a (4) korong síkjáig nyúlik és érdesítve vagy recézve van, vagy pedig kerületi radiális bemé- 60 lyedésekkel van ellátva, hogy könnyen elforgatható legyen, még keztyűs kézzel is. A helytálló (4) korongban, célszerűen a 3. ábrán látható helyzetben, egy köralakú (6) nyílás van, melynek átmérője 65 a tárolandó érmék átmérőjénél kissé nagyobb. Célszerű továbbá, ha e korongon még a kisebb és tetszésszerinti alakú (7) ellenőrző nyílások is vannak, melyek száma az (5) korong bemélyedéseinek szá- 70 mánál eggyel kisebb. E korong (8) bemélyedésében (melyek száma jelen példánál hat) foglalnak helyet a tárolandó érmék, melyek száma célszerűen bemélyedések számánál eggyel kevesebb. Minden egyes 75 ilyen bemélyedésben ugyanis egy-egy (9) lemezrugó van, mely célszerűen tangenciális irányban van elrendezve, (5. ábra) és ezért a (6) nyílásban szabadon felemelkedő rugó az (5) korong 80 szándékolatlan elfordulását meggátolja. Az ábrákból világos, hogy e korong elfordításakor, mihelyt annak egy érmét, tartalmazó bemélyedése a (6) nyílás alá kerül, az illető (9) laprugó a benne levő ér- 85 inét e nyíláson át kinyomja, mint az a 4. ábra baloldali részén látható. A 6—8. ábrák szerinti szerkezetnél az ernyő hengeres alakú (10) fogantyújában két, egymással párhuzamos furat van, 90 melyek közül egyikben a (11) érmetartó, másikban a (12) ernyőnyélfedél rugós vezetéke foglal helyet. Az érmetartó, mely az 1. ábra szerinti, ismeretes kiképzésű, az alsó részén levő csavarmenet útján, vagy 95 más módon lehet a nyélben rögzítve és belőle az érmék a nyélhez képest radiális irányban kifelé vehetők ki. A (12) fedél köralakú (13) bemélyedése, mely szélein kúpos alakura van legömbölyítve, a fedél 100 csukott helyzetében az érmetartóra illeszkedve, egyrészt a fedelet biztosítja a (14) tengelye körüli elfordulás ellen, másrészt a legfelső érmiét kiesés ellen, miért is az érmetartó felső karimája egész keskeny, 105 vagy a fél kerületnél kisebb kerül etr észen helyet foglaló is lehet. A (12) fedélbe erősített (14) tengely a (15) vezetőhüvelyben elcsúsztatható, rnelyr a (19) persely (16) menetébe van becsavarva. E tengely vé- 110 gén levő (17) rugótányér egyben a tengelynek a furatban való vezetésére is alkalmas és közte, meg a (15) vezetőhüvely közt a (18) nyomórugó foglal helyet. A rajzból világos, hogy az ernyőnyél fedele 115 felhúzás után elforgatható, mikor is a 8.
