111256. lajstromszámú szabadalom • Sívasalás beállítható oldalpofákkal

— 2 — lazán eltolhatók. A fenéklap (d) csavarokkal a síre van erősítve. Az (a) pofákiiak beállított helyzetükben való rögzítésére (f) fedőlap van elren-5 dezve, melyet a pofák beállítása után a (b) rögzítőlemezekre fektetünk és leszorítunk. Az (f) fedéllapot, mely magában véve laza darab, úgy szorítjuk lefelé, hogy egyik (g) végét a (c) fenéklap helyt-10 álló (h) ellentámasza alá helyezzük, másilí végét pedig a (c) fenéklapba csavarolt, egy vagy több (i) csavar segélyével az (a) pofák (b) rögzítőlemezeire szorítjuk, miáltal a pofák beállított helyzetük-15 ben el nem tolhatóan vannak rögzítve. E kiviteli példa szerint az (f) fedőlap (h) ellentámaszát a (c) fenéklap szélének U-alakú keresztmetszetű behajlításával állítjuk elő, mely ellentámasz szélének 20 belső oldalán fogazva van s mely ellentámasz alá az (f) fedőlap (g) széle lazán betolható. Az (f) fedőlap fogazata az alsó felületen keresztirányban van elrendezve. 25 A. szorítóhatás növelése céljából az elrendezés olyan, hogy az (f) fedőlap az (i) szorítócsavarok oldalán, midőn másik végét az ellentámasz alá toljuk, a (b) rögzítőlemezektől felemelkedik (4. ábra). 30 Ekkor az (f) fedőlap csak az (i) csavarok meghúzásával szorítható lefelé. Az (f) fedőlap, a (h) ellentámasznál, a (k) helyén le van gömbölyítve. Az (a) pofák rögzítésének lényeges nö-35 velésére azonkívül azok csúcsokkal és mélyítésekkel vannak ellátva, melyek a (h) ellentámasz és az (f) fedőlap hasonló csúcsaival és mélyítéseivel együtt dolgoznak. E kiviteli példánál (1) ékfogaza-40 tot használunk. Ily (1) fogazatok egyrészt a (b) rögzítőlemezek kb. köralakúan kiképezett szélein, másrészt a (b) fedőlap alsó oldalán és a (c) fenéklap végén lehajlított (m) rész belső oldalán vannak. 45 Ha az (a) pofák a szükségnek megfelelően be vannak állítva, akkor az 2. ábrán látható helyzetben vannak. Ezután azokat az (e) sí hosszirányában toljuk el (2. ábra jobb felé). Ezáltal a (b) rögzítő-50 lemez (1) fogazata, függetlenül az (a) pofák távolságától ós forgásirányú helyzetétől, a (c) fenéklap (m) áthajlított részének belső (1) fogazatával kapcsolódik. Ezután az (f) fedőlap (k) lehajlított részét 55 a (c) fenéklap (h) áthajlított része alá dugjuk, miáltal két fogazatuk itt is kapcsolódik egymással, mire az (i) csavarokat meghúzzuk. Ezáltal az (f) fedőlap (1) fogazata a (b) rögzítőlemezek fogaival szorosan kapcsolódik. 60 Az (i) csavarok az oldalt nyitott (n) hasítékokban vannak vezetve, melyek oly hosszúak, hogy az eltolás az (a) pofák beállítása után végezhető. A feltüntetett (1) fogazatok helyett pl. 65 érdes felületek is használhatók. Hogy az (a) pofák beállítása után a könnyű eltolást meggátoljuk, féket rendezünk el. A kiviteli példa szerint a fék (o) lemezrugóból áll, mely a (b) rögzítőleme- 70 zeken fekszik és azcik között a (c) fenéklapra van erősítve. Ha az (f) fedéllapot megszorítjuk, akkor a középső részében magasabbra hajlított (o) rugóra nyomást gyakorol, mely a (b) rögzítölemezeket 75 erélyesen lefelé szorítja. A fék kivitele azonban tetszés szerinti is lehet. Hogy az (i) szorítócsavarok véletlen visszacsavarását, tehát az (a) pofák oldását meggátoljuk, csavarbiztosításról gon- 80 doskodtunk. A kiviteli példánál ez a biztosítás a két (i) szorítócsavar között a \c) fenéklapba csavarolt (p) csavarból áll, melynek gyűrűs feje van, mely az (i) szorítócsavar fejének (q) vájatában fek- 85 szik, miáltal nem kívánatos visszacsavarodását meggátoljuk. A (q) vájatok a csavarfejek kerületén vannak, úgy hogy ezeknek egyike mindig a (p) biztosítócsavar fejével érintkezésben van. 90 A 7—9. ábra szerinti kiviteli példánál az (e) sífára az (f) fedőlap van erősítve, melynek két (a) pofája van. A pofák rögzítőlemezének, célszerűen, körív mentén, ferdeirányú, csúcsos (1) fogai van- 95 nak, melyek a fedőlap hasonló (11) fogaiba illeszkednek. A fedőlapban a fogak mélysége kisebb, mint a rögzítőlemezek anyagvastagsága, hogy a szorítócsavarok meghúzásánál a fedőlap és a rögzítő- 100 lemezek közötti meghúzás erélyesebb legyen. Az (rl) fémcsavaranyába csavarolt (r) csavar a fedőlap meghúzásakor az (s) facsavarokat támogatja. A fedőlap alatt az (ol) lemezrugó van, mely az (r) és (s) 105 csavarok oldásánál a fedőlapot felfelé emeli, miáltal az (a) pofák az (11) fogakból kikapcsolódnak és ekkor a fedőlap beállítható. Elegendő a csavarok meglazítása, hogy a fedőlap (t) mértékkel emel- 110 kedjen, miáltal a fedőlap és a sífa közötti kapcsolat megszűnik. A berendező:, előnye, hogy csak két pofából és fedőlapból áll, a szokásos fenéklap tehát nem szükséges. 115